Röviden:
- Az Axios szerint Washington 20 éves uránmoratóriumot követelt Teheránon, Irán ennél jóval rövidebb időszakra volt hajlandó.
- A 21 órán át tartó iszlámábádi tárgyalások megállapodás nélkül értek véget; az iráni külügyminiszter az USA-t vádolta a tárgyalások meghiúsításával.
- Pakisztán, Egyiptom és Törökország a következő napokban újabb forduló összehívásán dolgozik, az április 21-i tűzszünet-lejárat előtt.
Az Axios forrásai szerint az Egyesült Államok az iszlámábádi tárgyalásokon 20 éves moratóriumot követelt Irán urángazdagítási programjára, cserébe az iráni befagyasztott eszközök felszabadításáért és a szankciók enyhítéséért. Teherán ezt elutasította, és a lapok szerint 10 évnél rövidebb – az NYT szerint 5 éves – időszakot ajánlott fel. A felek közötti szakadék ez a legfőbb akadálya annak, hogy megállapodás szülessen.
A közvetlen amerikai–iráni tárgyalások első fordulója április 10–12. között zajlott Pakisztán fővárosában, J. D. Vance alelnök vezette az amerikai delegációt. A 21 órányi egyeztetés eredmény nélkül ért véget. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt állította, hogy az USA utolsó pillanatban változtatott a feltételeken, és ezzel meghiúsította az „egy lépésnyi távolságra lévő” megállapodást – a Főküldöttség ezt tagadta.
Az Axios és az AP szerint Pakisztán, Egyiptom és Törökország aktívan dolgoznak a folytatáson: a következő fordulót lehetőleg április 21. előtt tartanák meg, amikor lejár az érvényes tűzszünet. Az AP értesülései szerint a következő találkozó helyszíneként Iszlámábád vagy Genf jön szóba, a dátumra vonatkozóan csütörtök, április 16. merült fel – de ez egyelőre előzetes jellegű.
Az Axios által megszólaltatott amerikai tisztviselő szerint megállapodás születhet, ha Irán rugalmasabb lesz, és elfogadja, hogy az iszlámábádi javaslat a legjobb ajánlat, amit kaphat. Egy regionális forrás ugyanakkor a tárgyalásokat „bazárnak” írta le, ahol mindkét fél alkudozik. Az iráni nagykövet Pakisztánban szintén azt mondta: az iszlámábádi tárgyalások nem buktak el, csupán alapot teremtettek a diplomáciai folyamat folytatásához.
A WSJ szerint Trump egyidejűleg katonai lehetőségeket is fontolgat – köztük az iráni kikötők blokádját és légicsapásokat –, amennyiben a tárgyalások nem hoznak eredményt.
Összefoglalónk a ZN.ua tudósítása nyomán készült.
