Röviden:
- Nagy-Britannia nem hajt végre lefoglalásokat az orosz olajtankerek ellen a hatalmas fenntartási költségek miatt.
- Egy-egy hajó őrzése és karbantartása több tízmillió fontba kerülhet a brit költségvetésnek.
- Az orosz árnyékflotta mintegy 700 hajóval biztosítja Moszkva olajexportjának 40 százalékát.
Nagy-Britannia nem indít műveleteket a szankciós listán szereplő orosz olajtankerek lefoglalására, mert a kormány tart a hajók fenntartásával járó hatalmas kiadásoktól – jelentette a The Times. Whitehall-i források szerint jelenleg nincs tisztázva, melyik minisztériumnak kellene állnia a számlát.
Pénzügyi aggályok Londonban
Kormányzati huzavona: Keir Starmer brit miniszterelnök múlt hónapban még azt ígérte, hogy „üldözőbe veszik” a hamis zászló alatt hajózó orosz tankereket, akár különleges egységek bevetésével is. Az akciók azonban elmaradtak, mert a kormányzati szervek vitáznak azon, hol tárolják a lefoglalt hajókat, és ki fizesse a több tízmillió fontra becsült szervizelési és kikötési díjakat. A brit közlekedési minisztériumot bírálatok érték, amiért késlelteti a szükséges döntések meghozatalát.
A londoni tisztviselők elrettentő példaként tekintenek az ír hatóságok által 2023-ban kábítószer-csempészet miatt lefoglalt MV Matthew esetére. Annak a hajónak a fenntartása már több mint 10 millió fontot emésztett fel. A pénzügyi kockázatok mellett jogi aggályok is felmerültek: London attól tart, hogy a lefoglalt hajók legénysége tömegesen kérne menedékjogot az országban.
Az orosz flotta ereje
Helyzetkép: Az orosz „árnyékflotta” becslések szerint körülbelül 700 hajóból áll, és az orosz olajexport mintegy 40%-át bonyolítja le. Nagy-Britannia eddig több mint 500 ilyen tartályhajó ellen vezetett be szankciókat, de ezeket a gyakorlatban nem kísérik fizikai intézkedések a brit vizeken. London jelenleg csak felderítési adatokkal és kísérőhajók biztosításával támogatja a szövetségesek műveleteit.
A feszültséget fokozza, hogy orosz hadihajók és tengeralattjárók az elmúlt időszakban többször is megközelítették a brit felségvizeket. A céljuk feltehetően a víz alatti kommunikációs kábelek és kritikus infrastruktúra megfigyelése volt.
Összefoglalónk a The Times beszámolója alapján íródott.
