Röviden:
- Körülbelül 70 ezer ukrán hadköteles hagyhatta el az országot szabálytalanul.
- Csak a hamisított okmányokat használók esetében van valós jogi alap a kiadatásra.
- A halasztási kérelmeket már nem a hadkiegészítőkben, hanem a közigazgatási központokban kell benyújtani.
Megközelítőleg 70 ezer ukrán férfi távozhatott külföldre a mozgósítási szabályok megsértésével, de a jogi helyzetük eltérő – derült ki a Novyny.LIVE beszámolójából. Az európai országok a tömeges perek elkerülése érdekében nem toloncolják ki a hadköteles korú állampolgárokat.
Három kategória és felelősségre vonás
Jogi háttér: Oleh Micik ügyvéd három csoportba sorolta a távozókat. Akik legálisan lépték át a határt, de nem tértek vissza, csupán etikai vétséget követtek el. Az illegális határátlépőket okmányok hiányában szinte lehetetlen azonosítani. Valós jogi következményekkel, akár kiadatással csak azoknak kell számolniuk, akik hamisított dokumentumokkal hagyták el Ukrajnát.
Állami garanciák: A jogi szakember szerint a hazatérést kényszer helyett állami garanciákkal kellene ösztönözni. Ennek egyik lehetséges módja a stratégiai vállalatoknál történő munkahelyi foglalás felkínálása azoknak, akik hajlandóak legálisan rendezni a státuszukat Ukrajnában.
Változnak a halasztási szabályok
Új eljárás: A toborzóközpontok (TCK) már nem fogadnak be személyesen papíralapú dokumentumokat a mozgósítási halasztáshoz – írja az UNIAN. A kérelmeket ezentúl a Rezerv+ applikáción keresztül, vagy a közigazgatási szolgáltató központokban (CNAP) lehet benyújtani. A tisztviselők beszkennelik az eredeti iratokat, és elektronikusan továbbítják az illetékes bizottságnak.
Társadalmi feszültség: Szociológiai felmérések szerint az ukránok vonakodnak a mozgósításról beszélni. A 18–35 éves korosztály relatív többsége „túlzónak” tartja a rendszert. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: ha nincs elég utánpótlás a fronton, az orosz csapatok napokon belül elérhetik Dnyipro városát.
Összefoglalónk a Novyny.LIVE beszámolója alapján íródott.
