Röviden:
- A leendő pénzügyminiszter napirendre vette a magyarországi euróbevezetés elindítását.
- A gazdaság éves szinten több mint 800 milliárd forintot veszít az árfolyamkockázatok miatt.
- A maastrichti kritériumok teljesítéséhez a GDP-arányos költségvetési hiányt három százalék alá kell szorítani.
Kármán András leendő pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bankban tett első hivatalos látogatásán bejelentette, hogy elindítaná az euró hazai bevezetésének folyamatát – derül ki az Index beszámolójából. A szakértői elemzések szerint a közös valuta használata fegyelmet és kiszámíthatóságot hozna a gazdaságirányításba. Magyarország a 2004-es európai uniós csatlakozásakor vállalta a fizetőeszköz átvételét.
Az eurózónán kívüli működés jelentős költségekkel jár, a devizaátváltási és árfolyamkockázati prémium évente a GDP mintegy egy százalékát, több mint 800 milliárd forintot emészt fel. Ez különösen megterhelő egy olyan gazdaságban, ahol az export a bruttó hazai termék közel 90%-át teszi ki. Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója kifejtette, hogy a forint tudatos gyengítésére építő korábbi gazdaságpolitikai modell lényegében kudarcot vallott.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizagyengítéssel nem érhető el tartós versenyképesség.
„Minden támogatás, minden beavatkozás, minden külső segítség csak elkényelmesít. A devizagyengítéssel nem lehet tartós versenyképességet teremteni, ezt a tankönyvek régóta tudják, a tapasztalat most megerősítette”
– fogalmazott Gyurcsik Attila egy friss podcastműsorban.
Hasonló álláspontot képvisel Varga Mihály jegybankelnök is, aki a 63. Közgazdász Vándorgyűlésen kijelentette, hogy a forint stabilizálása kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB vezetője hangsúlyozta, le kell számolni azzal a nézettel, amely szerint a gyengébb árfolyam támogatja a gazdasági növekedést.
A csatlakozás pénzügyi feltételei
Az euró átvételéhez a maastrichti kritériumok hiánytalan teljesítése szükséges. A jelenleg 5,5–6%-ra becsült 2025-ös költségvetési hiányt a GDP 3%-a alá kell mérsékelni, az államadósságot pedig folyamatosan csökkenteni kell. Emellett stabil árfolyam, alacsony infláció és mérsékelt hosszú távú kamatszint is elvárás.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a hiánycél elérése nem lehetetlen feladat, de a sikeres konvergencia politikai áldozatokkal jár. Az új kormányzat a korábbiaknál kevesebb forrást fordíthat majd állami támogatásokra, ugyanakkor a szigorú fegyelem megakadályozhatja a rövid távú gazdasági kísérletezéseket.
Cikkünk az Index beszámolója alapján íródott.
