Röviden:
- Donald Trump az amerikai csapatok németországi létszámának jelentős csökkentését jelentette be.
- A döntést Washingtonban Berlin iráni háborúval kapcsolatos álláspontjával is összefüggésbe hozták.
- Az amerikai stratégia egyre inkább az indo-csendes-óceáni térségre helyezi a hangsúlyt.
A németországi amerikai katonai jelenlét átalakítása nem váratlan fordulat, hanem egy régebb óta érlelődő stratégiai irány része – írja a Jevropejszka Pravda. A lépés közvetlen előzménye Donald Trump és Friedrich Merz vitája volt az Irán elleni amerikai fellépésről.
Donald Trump amerikai elnök újságírói kérdésre azt mondta, Washington jelentősen csökkenti kiadásait, és a németországi létszámcsökkentés „sokkal nagyobb” lesz 5000 főnél. A bejelentés mindkét oldalon figyelmet keltett az Atlanti-óceán térségében, de Berlin visszafogottan reagált.
Boris Pistorius német védelmi miniszter „várhatónak” nevezte a döntést. Friedrich Merz kancellár szintén nem beszélt meglepetésről, jelezve: Németország felkészült arra, hogy erősíteni kell az európai védelmi pillért a NATO-n belül.
Németország az amerikai jelenlét központja Európában
2025 decemberében 68 000 amerikai katona állomásozott Európában, a rotációs erők nélkül. Ennél nagyobb kontingens csak az ázsiai-csendes-óceáni térségben volt, ahol 131 000 amerikai katonát tartottak nyilván.
Németország továbbra is az Egyesült Államok legfontosabb európai támaszpont-hálózatának otthona. Az országban 35 000–39 000 amerikai katona szolgál, több mint 20 objektumon.
A legfontosabb bázis Ramstein, ahol az amerikai légierő európai parancsnoksága és a NATO légtérfigyelési parancsnoki központja működik. Stuttgartban található az Egyesült Államok Európai Parancsnoksága és Afrikai Parancsnoksága, Büchel pedig az amerikai nukleáris fegyverek egyetlen németországi tárolási helye.
A németországi jelenlét nagysága jelentősen meghaladja más európai országokét. Olaszországban mintegy 12 000, Nagy-Britanniában 10 000 amerikai katona állomásozik, míg Lengyelországban és Romániában az állandó amerikai erők létszáma jóval alacsonyabb.
Washington Európa helyett Ázsiára figyel
A döntést amerikai tisztviselők részben Németország iráni háborúval kapcsolatos álláspontjával magyarázták. A The New York Timesnak nyilatkozó pentagoni vezetők úgy fogalmaztak: a lépést Berlinnek büntetésként kell értelmeznie.
A kép összetettebb, mert Németország az iráni műveletek idején hozzáférést adott az amerikai légierőnek bázisaihoz, miközben több más európai ország ezt megtagadta. Ramstein ebben az időszakban az amerikai légi logisztika egyik fő európai pontja lett.
A németországi csökkentés terve már Trump első elnöki ciklusában is felmerült. Akkor 9500 katona kivonását javasolta, elsősorban arra hivatkozva, hogy Berlin nem teljesíti a NATO 2%-os védelmi kiadási célját.
Most ez az érv kevésbé használható, mert Németország az utóbbi években 2%-ra növelte védelmi kiadásait, és 2029-re a 3,5%-os célhoz közelítene. A mostani döntés ezért inkább a globális amerikai erőátcsoportosítás részeként értelmezhető.
Az új irány egyik fő alakja Elbridge Colby, az amerikai védelmi minisztérium politikai ügyekért felelős helyettes vezetője. Colby korábban is azt képviselte, hogy Európa másodlagos hadszíntér az Egyesült Államok számára, miközben az indo-csendes-óceáni térség válik az amerikai stratégia központjává.
Colby februárban a NATO védelmi minisztereinek találkozóján arról beszélt, hogy az indo-csendes-óceáni régió az amerikai biztonság, gazdasági életképesség és technológiai vezető szerep szempontjából központi térség. Ebből szerinte az következik, hogy Európának saját erőből kell képesnek lennie a hagyományos agresszió elrettentésére és visszaverésére.
A „NATO 3.0” néven emlegetett elképzelés szerint Európa viselné a konvencionális védelem fő terhét, miközben az Egyesült Államok elsősorban nukleáris elrettentést biztosítana. Ez magyarázza Trump és több amerikai tisztviselő bírálatait az európai védelmi kiadásokkal kapcsolatban.
A németországi csökkentés első körben a bajorországi Stryker-dandárt érintheti, amely a grafenwöhri katonai gyakorlótér működéséhez kapcsolódik. A Bajor Rádió értesülései alapján az objektum továbbra is működne, mintegy 8000 amerikai katonával.
Németország közben közelebb került a francia stratégiai autonómia gondolatához. Berlin részt vesz egy európai védelmi struktúra előkészítésében, és nagyobb szerepet kérne a NATO katonai vezetésében is.
Franciaország európai nukleáris elrettentési kezdeményezése szintén német konzultációkkal indult. A terv célja, hogy a kontinens akkor is védelmi garanciákat kapjon, ha az Egyesült Államok tovább csökkenti európai szerepvállalását.
Cikkünk a Jevropejszka Pravda beszámolója alapján íródott.
