USD
43,89
EUR
51,57
1000 HUF
143,86

Megtámadja-e Kijev a moszkvai győzelem napi parádét a meghiúsult fegyverszünet után?

Röviden:

  • Oroszország figyelmen kívül hagyta a Zelenszkij által május 6-ra meghirdetett tűzszünetet, a harcok folytatódnak.
  • Kijev egyelőre nem döntött arról, betartja-e a Moszkva által május 8–9-re bejelentett tűzfegyveri szünetet.
  • A Strana.today elemzése szerint több forgatókönyv is szóba jön, köztük moszkvai célpontok elleni csapás vagy más orosz régiók bombázása.

Oroszország nem tartotta be a Volodimir Zelenszkij által meghirdetett május 6-i tűzszünetet – írja a Strana.today. Az ukrán elnök mai nyilatkozatában nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy Kijev elfogadja-e a Kreml által május 8–9-re bejelentett fegyverszünetet, csupán annyit közölt: a további lépésekről később dönt.

A portál szerint sokan úgy vélik, a döntés valójában már megszületett, és Ukrajna a moszkvai tűzszünet idején csapást mér a fővárosra, ahol a Vörös téren katonai felvonulásra kerül sor. A lap azonban hangsúlyozza: ez Zelenszkij számára korántsem egyszerű mérlegelés.

Ha Kijev mégis drónokat és rakétákat indít Moszkva ellen, de azokat lelövik, a Kreml – a lap értékelése szerint – propagandacélokra használhatná fel a sikertelen kísérletet. Egy korábbi ukrán drónparancsnok, Jurij Kaszjanov adataira hivatkozva a cikk megjegyzi: egy év alatt mintegy 3 000 ukrán drón próbálta meg elérni az orosz fővárost, de csak egy jutott el odáig. Ha viszont valami mégis becsapódna a Vörös tér közelébe, az orosz válasz mértéke egyelőre kiszámíthatatlan.

A Strana.today egy harmadik lehetőséget is felvázol: Kijev nem Moszkvát, hanem más orosz régiókat – köztük Szentpétervárt – támad, azzal az üzenettel, hogy amíg az összes orosz légvédelem a fővárost védi, az ország többi részét semmilyen oltalom nem fedezi. Azt azonban a portál maga is nyitva hagyja, hogy ez a narratíva hatékony lenne-e.

Egy negyedik opció a hallgatólagos távolságtartás: Kijev sem el nem ismeri a tűzszünetet, sem nem hajt végre nagy hatótávolságú csapásokat a kritikus napokon. Erre az ukrán fél – a lap szerint – csak nagyon erős külső nyomás, például Donald Trump vagy az európai szövetségesek határozott fellépése esetén szánná rá magát.

Cikkünk a Strana.today elemzése alapján íródott.

Iratkozzon fel, hogy elsőként értesüljön híreinkről!

Ezt olvasta már?