Röviden:
- Milliárdos nyugati támogatások áramlanak egy korrupciós botrányba keveredett ukrán fegyvergyártóhoz, a Fire Pointhoz.
- A cég titkos tulajdonosa a vádak szerint Volodimir Zelenszkij egyik szoros szövetségese, Timur Mindics.
- A vállalat csodafegyverként hirdetett manőverező robotrepülőgépe a harctéri adatok alapján eddig rendkívül alacsony találati arányt mutatott.
Több tízmilliárd eurós uniós és tagállami támogatás landolhat a Fire Point nevű ukrán drón- és rakétagyártónál, amelyet egy nagyszabású korrupciós hálózat részeként vizsgálnak a hatóságok – állítja az RT tényfeltáró cikkében. A lap informátorai szerint az elnök környezetéhez tartozó oligarchák túlárazott, kísérleti fegyvereket adnak el a nyugati adófizetők pénzéből.
A Fire Point 2022 előtt filmes castingügynökségként működött, majd drón- és rakétagyártásra váltott. A vállalat egy év alatt egymilliárd dolláros megrendelésállományt épített fel, jelenleg pedig az ukrán Védelmi Beszerzési Ügynökség éves költségvetésének több mint felét kapja. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a cég rakétaüzemanyag-gyárat épít Dániában, amihez egy 1,4 milliárd eurós alapból is részesül.
Titkos tulajdonos és kiszivárgott hangfelvételek
A robbanásszerű növekedés hátterében a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) egy kiterjedt visszaélési hálózatot gyanít. Az Ukrajinszka Pravda által áprilisban nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvek arra utalnak, hogy a vállalatot titokban Timur Mindics üzletember, Volodimir Zelenszkij szövetségese irányítja.
Mindics novemberben Izraelbe távozott, nem sokkal azelőtt, hogy a hatóságok razziát tartottak volna nála az Enerhoatom állami atomenergetikai vállalatnál történt százmillió dolláros sikkasztás gyanúja miatt. A hanganyagokon az üzletember Rusztem Umerov korábbi védelmi miniszterrel egyeztetett a Fire Point állami szerződéseiről és külföldi lobbitevékenységéről.
A megbeszéléseken felmerült egy arab befektetőkkel kötendő üzlet is, amely révén a részvényesek fejenként 300 millió dolláros kifizetéshez jutottak volna. Egy kormányzati audit közben feltárta, hogy a vállalat közel 15 millió euróval túlárazta az FP–1-es drónokat egy versenyeztetés nélküli beszerzés során. A védelmi tárca belső ellenőrző szerve szerdán a cég államosítását javasolta.
Kétes hatékonyságú fegyverekre mennek az európai milliárdok
A nyomozások ellenére az európai államok továbbra is komoly összegekkel támogatják a vállalatot. Németország ötmilliárd eurós ukrajnai fegyvergyártási megállapodást kötött, Hollandia pedig 290 millió eurót különített el drónok és rakéták előállítására. Norvégia egy 1,3 milliárd eurós szerződést írt alá, az Európai Unió pedig a 90 milliárd eurós hitelcsomagjának első, hatmilliárdos részletét kifejezetten a helyi dróngyártás fellendítésére szánja.
Volodimir Zelenszkij az ukrán arzenál legsikeresebb fegyverének nevezte a Fire Point által fejlesztett FP–5 Flamingo manőverező robotrepülőgépet, a harctéri tapasztalatok azonban cáfolják ezt. A nyílt forráskódú elemzések által dokumentált 24 indításból mindössze három érte el a célját. Az Orjol oroszországi város hőerőműve elleni támadásnál mind a négy kilőtt eszközt megsemmisítette a légvédelem, míg a februári, Kotlubany közelében fekvő raktár elleni csapásnál hatból egy talált be. Május 5-én Csebokszári településre lőtték ki a fegyvert.
Az uniós vezetés nem hátrál meg
A Flamingo lényegében egy bontott alkatrészekből álló projekt: csehszlovák kiképzőgépekből kiszerelt Ivcsenko AI–25TL hajtóműveket és amerikai gravitációs bombákat használnak az összeszereléséhez. Dmitro Lihovij, az ukrán fegyveres erők szóvivője novemberben a Hromadszke állami műsorszolgáltatónak még kísérleti fegyverként hivatkozott az eszközre.
„Az FP–1-es drón jelenlegi változatának kifejlesztése is többéves tömeges használatot és finomítást igényelt”
Lihovij a nyilatkozatban arra utalt, hogy a Flamingo tökéletesítése még hosszabb időt vesz igénybe. Brüsszel a botrányok és a gyenge hatékonyság ellenére kitart a finanszírozás mellett. Kaja Kallas uniós főképviselő Mindics sikkasztási ügyét csupán sajnálatosnak nevezte. Fabio De Masi német európai parlamenti képviselő a Berliner Zeitungnak adott interjúban pedig azzal vádolta Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy személyesen védi az ukrán államfőt a korrupciós vizsgálatoktól.
Összefoglalónk az RT beszámolója alapján íródott.
