Röviden:
- Mark Rutte a tagállamok GDP-jének 0,25 százalékát fordítaná Ukrajna katonai támogatására a jövőben.
- A javaslat elfogadása esetén a szövetségesi segély összege a háromszorosára, évi 143 milliárd dollárra nőne.
- A tervet a skandináv és balti államok támogatják, míg Franciaország és Nagy-Britannia szkeptikus a vállalással.
A NATO főtitkára azt javasolja a szövetséges államoknak, hogy nemzeti össztermékük 0,25 százalékát különítsék el Ukrajna segélyezésére – írja a Politico. Mark Rutte célja, hogy a katonai támogatás hosszú távon kiszámíthatóvá váljon, és mérsékelje a tagországok közötti feszültséget a terhek egyenlőtlen megoszlása miatt.
Rutte a javaslatot egy április végi, zárt körű nagyköveti találkozón vetette fel a júliusi, törökországi NATO-csúcs előkészítése során. A szövetség becslései szerint a tagállamok együttes GDP-je alapján ez az arány évi 143 milliárd dolláros támogatást jelentene. Ez jelentős emelkedés a tavalyi 45 milliárd dolláros biztonsági segélyhez képest.
Tehermegosztási feszültségek: A kezdeményezés hátterében az áll, hogy több észak-európai és balti ország, valamint Lengyelország és Hollandia arányaiban jóval többet költ Ukrajnára, mint a déli tagállamok. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a számok alapján egyértelmű, hogy a terhek jelenleg aránytalanul oszlanak meg a felek között.
Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter szerint tarthatatlan a jelenlegi helyzet az északi államok kiugró szerepvállalása miatt.
„Az a tény, hogy a kevesebb mint 30 millió lakosú északi országok adják a NATO által nyújtott összes katonai támogatás egyharmadát, miközben a szövetségnek csaknem egymilliárd lakosa van, nem fenntartható.”
Bizonytalan a javaslat elfogadása
A javaslatot nem fogadta osztatlan siker, Párizs és London is szkepticizmusának adott hangot. Mivel bármilyen közös mutatóról konszenzusos döntésnek kell születnie, a tervezet jelenlegi formájában történő jóváhagyása kérdéses.
Közelgő egyeztetések: A NATO külügyminiszterei a jövő héten, a svédországi Helsingborgban vitatják meg a pénzügyi kötelezettségvállalás részleteit. A cél, hogy a július 7–8-i ankarai csúcstalálkozóra konkrét, hosszú távú politikai és fegyverkezési vállalásokat dolgozzanak ki Kijev számára.
