Röviden:
- Andrij Szibiha és Orbán Anita külügyminiszterek megállapodtak a kárpátaljai magyarok jogairól szóló szakértői konzultációk megindításáról, az első online forduló már kedden megkezdődhet.A két tárcavezető május 18-án, hétfőn jelentette be a megállapodást. A kijelölt tárgyalási delegációk online formátumban ülnek össze, a cél „gyakorlati és megbízható” megoldások kidolgozása.
- Ukrajna 2022–2023-ban törvényhozási úton visszaállította az uniós tagállami nyelvű anyanyelvű oktatást, köztük a magyar nyelvi jogokat a kárpátaljai iskolákban.A 317 igen szavazattal elfogadott 3504-IX számú törvényjavaslat az anyanyelvi oktatást az államnyelv mellé helyezte, és kiterjesztette a kisebbségi jogokat a közéletben is. Az ukrán–magyar interparlamentáris baráti csoport társelnöke szerint ez megfelel a Velencei Bizottság ajánlásainak és a magyar fél korábbi követeléseinek.
- Magyar Péter új magyar kormánya a kárpátaljai magyarok jogainak bővítéséhez köti Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak budapesti támogatását.A Bloomberg értesülése szerint ez a feltétel nagyrészt megegyezik az Orbán Viktor által 2024-ben benyújtott 11 pontos követeléslistával. A kárpátaljai tárgyalások kimenetele így közvetlenül befolyásolhatja Ukrajna uniós menetrendjét.
Ukrajna és Magyarország szakértői tárgyalásokat indít a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére – jelentették be hétfőn a két ország külügyminiszterei. A lépés előtt Hanna Hopko ukrán parlamenti képviselő, az ukrán–magyar interparlamentáris baráti csoport társelnöke a Zakarpattya.net.ua-n közzétett véleménycikkében részletezte: Ukrajna a maga részét már elvégezte, most Budapesten a lépés.
Amit Ukrajna már megtett
Hopko közvetlen résztvevőként írja le a folyamatot. A töréspont 2017-re nyúlik vissza, amikor az ukrán oktatási törvény módosítása érdemi visszalépést hozott a kisebbségi nyelvű tanítás terén, és az ukrán–magyar parlamenti párbeszéd évekre befagyott. 2022-ben az Európai Bizottság a kisebbségi jogok rendezését az uniós tagjelöltség feltételéül szabta, mire Kijev törvényhozási úton reagált.
2022 decemberében a Legfelsőbb Tanács elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló átfogó törvényt. Egy évvel később a 3504-IX számú törvényjavaslat – amelyre 317 képviselő szavazott igennel – visszaállította az EU-s tagállami nyelvű, köztük magyar nyelvű oktatást az ukrán iskolákban, az államnyelv mellé helyezve az anyanyelvet. A 2024 januárjában Ungváron elindított 11 pontos tárgyalási folyamatban Hopko szerint az NMT-vizsga, a közéleti nyelvhasználat és a kulturális jogok kérdésében már kompromisszum született.
Tárgyalások és uniós tét
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn közölte: Kijev készen áll az együttműködésre az új magyar kormánnyal a kétoldalú napirend valamennyi pontján, az európai normák érvényesítése és a bizalom helyreállítása érdekében. Orbán Anita magyar tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások hamarosan kézzelfogható előrelépést hoznak a kárpátaljai magyaroknak – az első konzultációs forduló akár már kedden megkezdődhet online formátumban.
A Bloomberg korábbi értesülése szerint Magyar Péter új kormányfő a kárpátaljai magyar jogok bővítéséhez köti Ukrajna uniós csatlakozási fejezeteinek budapesti támogatását – ez a feltétel nagyrészt megegyezik az előző Orbán-kormány 11 pontjával. Magyar Péter április 28-án Babják Zoltán beregszászi polgármesterrel is találkozott; Babják hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarokat nem éri hátrányos megkülönböztetés.
Mi következhet?
- A szakértői tárgyalások gyorsan megállapodáshoz vezetnek, Budapest feloldja az uniós csatlakozási fejezetek blokádját.
- A konzultációk elhúzódnak, a 11 pont vitatott elemei késleltetik az uniós folyamatot.
- A tárgyalások zátonyra futnak, Magyarország fenntartja vétóját Ukrajna csatlakozási tárgyalásai előtt.
Hopko véleménycikkében nyilvánosan meghívta az új magyar parlamenti delegációt a Legfelsőbb Tanácsba – a teljes körű invázió kezdete óta ez mindeddig nem valósult meg.















