Röviden:
- Öt NATO-tagállam vétózta meg Mark Rutte javaslatát az Ukrajnának szánt új katonai támogatási rendszerről.
- A brit, francia, spanyol, olasz és kanadai elutasítás miatt a javaslat lekerült a csúcstalálkozó napirendjéről.
- A főtitkár a terhek aránytalan eloszlása és a csökkenő amerikai szerepvállalás miatt szorgalmazta a módosítást.
Nagy-Britannia és négy másik szövetséges állam ellenállásán bukott el az a terv, amely megtriplázta volna az ukrán hadseregnek szánt forrásokat – derül ki a The Telegraph értesüléséből. A július elejére tervezett ankarai NATO-csúcson így már nem tárgyalnak a kötelező befizetéseken alapuló új finanszírozási modellről.
Mark Rutte főtitkár azt szerette volna elérni, hogy a tagországok a GDP-jük 0,25 százalékát különítsék el Kijev katonai támogatására. A lapnak nyilatkozó diplomáciai források szerint az elképzelés évente 143 milliárd dollárt garantált volna Ukrajnának, ami közel háromszorosa a jelenlegi felajánlásoknak.
A javaslatot a július 7. és 8. között esedékes törökországi csúcstalálkozón szerették volna elfogadni, de Rutte a napokban elismerte, hogy az egyhangúság hiánya miatt ez már lehetetlen. Bár Hollandia, Lengyelország, valamint az északi és balti államok – amelyek már most is a megcélzott arány felett költenek erre a célra – beálltak a terv mögé, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada ellenállása miatt az elgondolás elbukott.
Kritika érte a briteket
A brit lap egyenesen kettős csapásként értékelte a londoni döntést az ország hírnevére nézve, különösen azután, hogy Keir Starmer kormánya a közelmúltban lazított az orosz kőolajra és földgázra vonatkozó szankciókon. Ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy a brit miniszterelnök korábban évi hárommilliárd font garantált katonai segítséget ígért Ukrajnának, így a londoni szerepvállalás önmagában nem kérdőjeleződött meg.
A vétózó európai országokat és Kanadát korábban is többször bírálták a szövetségen belül, amiért elmaradnak az ukrajnai fegyverszállítások terén. A főtitkár szerint az európai szövetségeseknek már csak azért is nagyobb terhet kellene vállalniuk, mert Donald Trump amerikai elnök politikája a tengerentúli segítségnyújtás drasztikus csökkentését irányozza elő.
Mi következhet?
- A tagállamok külön kötött kétoldalú megállapodásokkal próbálhatják kompenzálni a közös alap hiányát.
- Az amerikai és az egységes NATO-források elmaradása komoly finanszírozási űrt hagyhat az ukrán védelemben.
