Röviden:
- Töredékére esett vissza az önkéntesek aránya az ukrán fegyveres erőknél.Jelenleg egyetlen önkéntesre három mozgósított katona jut a statisztikák szerint. Az elhúzódó harcok és a pihenőidő hiánya miatt egyre kevesebben jelentkeznek önszántukból a frontvonalra.
- Havonta harmincezer férfit soroznak be, de csak az egyharmaduk alkalmas a szolgálatra.A toborzóirodák által kiállított behívók ellenére az állomány jelentős része fizikai vagy egészségügyi okok miatt nem küldhető harctéri feladatokra. Ez tovább súlyosbítja a sereg létszámhiányát.
- A kijevi vezetés tart a sorozás szigorításának politikai és társadalmi következményeitől.Szakértők szerint a döntéshozók a saját népszerűségüket védik, amikor a felelősséget a toborzóirodákra hárítják. Ezzel elodázzák azokat az adminisztratív lépéseket, amelyek a regisztrálatlan állampolgárok felkutatását céloznák.
A kijevi politikai elit csupán látszatintezkedésekkel próbálja kezelni a hadkiegészítés válságát, miközben a hadsereg egyre súlyosabb emberhiánnyal küzd az elhúzódó háborúban – derül ki a Kyiv Independent helyzetértékeléséből. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is ígéretet tett a leszerelés szabályozására, az átfogó katonai reform továbbra is várat magára.
A közösségi médiában terjedő, erőszakos kényszersorozásokat bemutató felvételek bár valós eseteket rögzítenek, a szakértők szerint torzítják az összképet. A toborzótisztek elől bujkáló vagy a nyílt utcáról elhurcolt férfiak esetei a spektrum szélsőségeit jelentik, miközben milliók élik a mindennapjaikat a behívó kockázatának tudatában.
A függetlenség első évtizedeiben békeidős sorkatonaság működött az országban, amelyet Viktor Janukovics korábbi államfő 2013-ban eltörölt. A 2014-es forradalom és a Krím félsziget megszállása után a rendszert azonnal visszaállították az ukrán fegyveres erők gyors megerősítése érdekében.
A 2022-es teljes körű orosz támadás kezdetekor negyedmillió aktív katona szolgált a seregben, ma pedig már a kilencszázezret is eléri ez a szám. A nagyjából harmincmilliósra zsugorodott ukrán lakosságnak hatalmas demográfiai terhet jelent a száznegyvenmilliós Oroszország másfél milliósra duzzasztott haderejének feltartóztatása.
Kozmetikai javítások a teljes felújítás helyett
A mozgósítási rendszer átalakítása jelenleg kimerül a részletkérdések finomhangolásában és a Rezerv+ nevű okostelefonos alkalmazás bevezetésében. Bár a vezetés az egyértelmű szolgálati idő rögzítését szorgalmazza, a törvényhozás még mindig nem szavazott meg érdemi változtatásokat.
Viktor Kevljuk tartalékos ezredes, a Védelmi Stratégiák Központjának szakértője egy omladozó tizenötödik századi kastélyhoz hasonlította a kialakult helyzetet.
„Az emberek megmondják, hogy az épület teljes felújításra szorul, te pedig ahelyett, hogy megjavítanád, csak kitakarítod a kertet és átfested a kaput. Pontosan ez történik a mozgósítással is.”
Az elemző úgy véli, a politikusok a feltételezett jövőbeli választási esélyeiket féltik, ezért hárítják a toborzóirodákra a népszerűtlen lépések ódiumát. Az államnak kötelessége lenne szigorú intézkedésekkel rendezni annak a becslések szerint két-négymillió állampolgárnak a helyzetét, akik kibújtak a regisztrációs kötelezettség alól.
Mi következhet?
- Elhúzódó jogalkotási vita várható a fix szolgálati idő és a leszerelés feltételeiről.
- Határozott politikai döntések hiányában tovább csökkenhet a fronton lévő alakulatok harcértéke.















