Röviden:
- Az ukrán hatóságok orosz dezinformációs kampánynak minősítették a kárpátaljai vendégmunkásokról szóló helyi beszámolókat.
- Az Állami Migrációs Szolgálat szerint a betervezett ázsiai dolgozók adminisztratív akadályok miatt sosem érkeztek meg.
- A kijevi hivatalnokok már mesterséges intelligenciával generált újabb támadásokat vizionálnak a migránstémában.
A kijevi hivatalok szerint kőkemény orosz pszichológiai hadművelet zajlik a vendégmunkások állítólagos kárpátaljai tömegeiről, noha az országos munkaerőhiányt közben valós külföldi toborzással próbálják enyhíteni a cégek – derül ki a Goloskarpat.info cikkéből. Az ukrán állami szervek most már mélykamu videókkal operáló, komplex információs háborútól tartanak.
Kudarcos toborzásból kreált IPSO
A történet alapja egy teljesen valós, kézzelfogható üzleti lépés volt: 2025 januárjában egy técsői bútorgyár vezetése 160 bangladesi állampolgár felvételéről indított egyeztetéseket a súlyos belföldi munkaerőhiány miatt. Natalija Naumenko, az Állami Migrációs Szolgálat (DMSZ) vezetője elismerte, hogy ezek a tárgyalások ténylegesen meg is történtek. A hivatalos verzió szerint azonban a toborzást három hónap után leállították, mert a vállalat nem tudott megbirkózni az engedélyeztetés bonyolult jogi útvesztőivel.
A hatóságok a történtek után most azt próbálják bizonygatni, hogy a végül soha meg nem érkezett ázsiai munkások esete csupán egy jól megtervezett orosz információs-pszichológiai művelet (IPSO) felülete. Az ukrán állami szervek közleményben tagadták, hogy a lakosság demográfiai összetételének megváltoztatására készülnének. A közlés szerint egyáltalán nincs napirenden az ukránok külföldiekkel történő kiváltása, a félelmeket csupán a propaganda gerjeszti.
Már az ötödik fázist várják
A migrációs hivatal elemzői rendszerszintű dezinformációs kampányt kiáltanak, és arra figyelmeztetnek, hogy az információs támadás hamarosan egy egészen új, ötödik szakaszába lép. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ szakértői szerint a jövőben mesterséges intelligenciával generált hamisítványokra és kitalált elemzőkre kell számítani. Az ukrán hatóságok láthatóan minden kommunikációs eszközzel igyekeznek elfojtani a munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatos valós társadalmi aggodalmakat.
Kárpátalja vezetése is kénytelen volt beállni a sorba, próbálva nyugtatni a gazdasági stabilitásukat féltő helyieket. Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője sietett leszögezni, hogy a megyei lakosság támogatása továbbra is a legfőbb prioritás. A hivatalos kommunikáció szerint gőzerővel dolgoznak a munkahelyteremtésen, hogy a kárpátaljaiak ne kényszerüljenek külföldre, miközben Ukrajna más régióiban már egyre inkább a külföldi munkaerő bevonásában látják a kiutat a vállalatok.
