Röviden:
- Kijev a katonai segélyek és az ukrán védelmi ipar finanszírozásának felgyorsítását kérte a NATO-tól.Msztyiszlav Banyik védelmi miniszterhelyettes a szövetség litvániai parlamenti közgyűlésén szólalt fel. Kiemelte, hogy a fegyverzetek és a légvédelem biztosítása mellett a hazai gyártókapacitások támogatása a legfontosabb.
- A megfelelő anyagi háttérrel az ukrán hadiipar évi húszmillió drón előállítására is képes lenne.A politikus szerint a gyártósorok néhány hónapon belül maximális fokozatra kapcsolhatnának. Jelenleg a közepes hatótávolságú eszközökkel havi ötezer mélységi csapást mérnek az orosz logisztikára.
- Az ukrán diplomácia szerint az ország NATO-tagsága egész Európa számára gazdaságilag is kifizetődő befektetés.Andrij Szibiha külügyminiszter egy biztonságpolitikai fórumon beszélt erről. Úgy véli, a szövetségeseknek fel kell ismerniük a csatlakozás hosszú távú gazdasági és védelmi előnyeit.
Az ukrán védelmi minisztérium a politikai és katonai támogatás felpörgetését várja a nyugati szövetségesektől, különös tekintettel a fegyvergyártás finanszírozására – számolt be az Ukrinform. Msztyiszlav Banyik védelmi miniszterhelyettes szerint a hazai ipar egyedülálló képességekkel rendelkezik, de a maximális teljesítmény eléréséhez elengedhetetlen a közvetlen nyugati tőkebevonás.
A NATO Parlamenti Közgyűlésének litvániai tavaszi ülésszakán felszólaló miniszterhelyettes hangsúlyozta a légvédelmi rendszerek, a Patriot-rakéták és a 155 milliméteres tüzérségi lőszerek beszerzésének prioritását. Az online közvetített beszéd során a politikus egyértelművé tette: Kijev legfőbb célja a drón- és rakétagyártásba bevont külföldi források növelése. Jelenleg a fronton is azok a fegyverek számítanak a legértékesebbnek, amelyeket még idén be tudnak vetni.
A tárca számításai szerint a megfelelő finanszírozás biztosítása esetén az ukrán ipar néhány hónapon belül elérhetné az évi húszmilliós dróngyártási kapacitást. Ezen felül több ezer, mélységi csapásmérésre és légvédelemre alkalmas ukrán rakéta is legördülhetne a gyártósorokról.
Banyik beszámolt az új technológiák harctéri eredményeiről is a mintegy 250 jelenlévő parlamenti képviselőnek. Tájékoztatása szerint az ukrán egységek havonta nagyjából ötezer csapást hajtanak végre közepes hatótávolságú drónokkal. Ezek az akciók több mint húsz kilométeres mélységben bénítják meg az orosz logisztikai útvonalakat.
„Idén készek vagyunk többet adni Európának: teszteljük a termékeiteket a harctéren, megosztjuk a technológiákat és az adatokat, valamint átadjuk a tapasztalatokat”
A miniszterhelyettes a fenti szavakkal ajánlott fel szorosabb együttműködést, kiemelve az ukrán hadsereg egyre technológiaközpontúbb és költséghatékonyabb működését. A technológiai fölény fenntartásához a kétoldalú támogatások növelését kérte, hogy a nemzetközi segítség mértéke idén elérje a hatvanmilliárd dolláros célt.
Új európai modell
Közben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy biztonsági konferencián a szövetségi integráció átfogóbb előnyeire hívta fel a figyelmet. A diplomáciai vezető érvelése szerint Ukrajna NATO-csatlakozása már nem csupán biztonságpolitikai szükségszerűség. Kijev úgy látja, a belépés hosszú távon az egész kontinens számára gazdaságilag is nyereséges jövőképet jelentene.
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!














