Röviden:
- Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország tavaly december óta folyamatosan veszíti el a hadászati kezdeményezést a fronton.Az ukrán elnök úgy véli, a moszkvai erők már nem tudnak a veszteségeikkel arányos tempóban előrenyomulni. A harctéri kudarcokat az orosz hadvezetés egyre hevesebb távolsági rakétacsapásokkal próbálja kompenzálni.
- A tél beállta előtt megnyílhat egy diplomáciai ablak, amelyhez az európai nagyhatalmak közvetítésére is szükség lesz.Az ukrán vezetés Nagy-Britannia, Franciaország és Németország mellett Törökország bevonásával is számol. A tárgyalások megkezdésének azonban alapfeltétele a Vlagyimir Putyinra nehezedő szankciós nyomás fokozása.
- Kijevbe várják az amerikai békeküldötteket, miközben egy orosz drón romániai lakóépületbe csapódott.Az ukrán államfő szerint az amerikai delegációknak először Ukrajnába kell látogatniuk, hogy szembesüljenek a pusztítással. Eközben a galaci dróntámadás rávilágított a NATO keleti szárnyát fenyegető egyre súlyosabb regionális kockázatokra.
Az orosz hadsereg tavaly év vége óta folyamatosan veszíti el a harctéri lendületét, ami a tél beállta előtt lehetőséget teremthet egy új diplomáciai folyamat megkezdésére – derül ki a Kyiv Post összefoglalójából. Volodimir Zelenszkij szerint a tárgyalások megindításához a nyugati szövetségesek nyomásgyakorlására és a Moszkva elleni szankciók szigorítására van szükség.
Kimerülőben az orosz offenzíva
Az ukrán államfő a CBS News amerikai csatornának adott interjújában arról beszélt, hogy az orosz erők 2025 decembere óta elvesztették a kezdeményezést. Kijev értékelése alapján a moszkvai csapatok már képtelenek olyan ütemben területeket elfoglalni vagy megtartani, ami ellensúlyozná az egyre növekvő veszteségeiket.
A frontvonalon tapasztalható megtorpanás áll a fokozódó orosz távolsági rakétacsapások hátterében is. Az ukrán vezetés már januárban jelezte az amerikai partnereknek, hogy Oroszország hadászati pozíciója hónapról hónapra romlani fog, és ez a tendencia igazolódni látszik.
A megváltozott erőviszonyok miatt Kijev úgy látja, hogy a téli időszak kezdete előtt megnyílhat egy szűk időablak a diplomáciai lépésekre. A folyamatba közvetítőként Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot, valamint a fogolycserékben korábban is segédkező Törökországot és az északi államokat is bevonnák.
A béketárgyalások elindításának azonban szigorú feltételei vannak. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a nemzetközi nyomást növelni kell, és az esetleges korlátozások enyhítése helyett a büntetőintézkedések kiterjesztésére van szükség.
Amerikai békeküldötteket várnak Kijevbe
Az ukrán vezetés arra számít, hogy az elkövetkező hetekben amerikai delegációk érkeznek a fővárosba. A várható delegáltak között szerepelnek Marco Rubio szenátorhoz köthető diplomaták, valamint a Fehér Házhoz közel álló tárgyalók, köztük Steve Witkoff és Jared Kushner.
Az ukrán elnök elengedhetetlennek tartja, hogy az amerikai tisztségviselők személyesen is megtapasztalják a háborús helyzetet, mivel a korábbi egyeztetések jelentős része Moszkvában zajlott.
„Ha Moszkvába akarnak menni, előbb Kijevbe kell jönniük”
– fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve, hogy a partnereknek érteniük kell az emberi veszteségek mértékét. A diplomáciai előrelépést ugyanakkor más globális események, például a közel-keleti konfliktus alakulása is érdemben befolyásolhatja.
Orosz drón csapódott egy romániai lakásba
A politikai tapogatózásokkal párhuzamosan a fegyveres konfliktus egyre többször gyűrűzik át a szomszédos országokba. Egy orosz pilóta nélküli repülőgép áttörte a román légteret, és eltalált egy társasházat Galac (Galați) városában.
A támadás a legsúlyosabb biztonsági incidensnek számít a román állam területén az ukrajnai orosz invázió kezdete óta. Az incidens újfent rámutatott arra, hogy az ukrajnai harcok komoly regionális fenyegetést jelentenek a NATO keleti szárnyára.
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!














