Röviden:
- Idén három ukrán nagyvárosban, Kijevben, Harkivban és Lvivben is tartanak LMBTQ-rendezvényeket a nyári és őszi hónapokban.A szervezők a biztonsági kockázatok ellenére is ragaszkodnak az események megtartásához. A programsorozat keretében több fesztivált és felvonulást is beütemeztek.
- A résztvevők legfőbb követelése a szexuális kisebbségek családjainak jogi elismerése és a gyűlölet-bűncselekmények szigorúbb büntetése.Az aktivisták ezen felül a Polgári Törvénykönyv egy új tervezetének visszavonását is elvárják a döntéshozóktól. Jelszavuk idén az, hogy a társadalom ismerje el a családjaikat.
- Az Európai Unió is kiáll a kisebbségi jogok mellett, amit az ukrán csatlakozás egyik alapfeltételének tartanak.Az Európai Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a vitatott törvénykönyv-tervezet sorsát. Brüsszel egyértelművé tette, hogy az ukrán jogszabályoknak meg kell felelniük az európai alapelveknek.
Több ukrajnai nagyvárosban, köztük a fővárosban is programokat szerveznek a jogvédők a következő hónapokban – derül ki a KyivPride közleményéből. Az aktivisták a kisebbségi családok jogainak bővítését és egy uniós szinten is kifogásolt törvénytervezet visszavonását követelik az állami vezetéstől.
A hivatalos menetrend szerint Lvivben június 7-én, míg Kijevben június 14. és 21. között tartanak különböző eseményeket, amelyek a felvonulással zárulnak. Harkivban szeptemberre csúsztatják az összejövetelt, ott a biztonsági helyzet miatt egy speciális formátumban tervezik megtartani a fesztivált és a menetet. A demonstrálók legfontosabb célja, hogy nyomást gyakoroljanak a parlamentre a 15150-es számú új Polgári Törvénykönyv tervezetének visszavonása érdekében.
A résztvevők emellett az azonos neműek kapcsolatainak hivatalos elismerését és a nemi identitás elleni agresszió szigorúbb szankcionálását is várják. Nemrég Odesszában már sor került egy hasonló megmozdulásra, amelyet egy hagyományvédő ellentüntetés kísért. A feszült hangulatú eseményen az ellentábor a hagyományos családmodellt és az egészséges ukrán társadalmat éltető transzparensekkel vonult utcára.
A kijevi jogalkotási folyamat a nemzetközi partnerek figyelmét is felkeltette a közelmúltban. Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel nem támogatja a vitatott polgári jogi tervezetet, és az uniós csatlakozás alapfeltételeként tekintenek a kisebbségi jogok garantálására. Az európai tisztségviselők a hivatalos tárgyalások során folyamatosan számonkérik majd az ukrán kormányon az ezzel kapcsolatos vállalásokat.
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!
















