Röviden:
- Oroszország jelentősen fokozta a légitámadások intenzitását Ukrajna ellen, rekordszámú drónt és rakétát bevetve.A hadműveletek hátterében a szárazföldi orosz erők korlátozott harctéri sikerei állnak. A támadások elsődleges célja az ukrán védelmi kapacitások kimerítése.
- A kombinált csapások során a drónhullámokat közvetlenül ballisztikus és cirkálórakéták indítása követi.A szakértők szerint ez a taktikai sorrend növeli a légvédelmi rendszerek áttörésének valószínűségét. A módszerrel a Kreml maximális infrastrukturális pusztítást igyekszik elérni.
- Komoly kihívást jelent Ukrajnának a ballisztikus eszközök és a hiperszonikus Cirkon rakéták elfogása.Miközben a pilóta nélküli eszközök mintegy 90%-át semlegesítik, a bonyolultabb rakéták elhárításához modern nyugati technológiára és jelentős mennyiségű elfogórakétára van szükség.
A harctéri patthelyzet és a szárazföldi sikerek hiánya miatt Moszkva az Ukrajna elleni légicsapások drasztikus fokozásával próbál stratégiai nyomást gyakorolni Kijevre – jelentette a CNN. Az orosz hadsereg rekordmennyiségű pilóta nélküli eszközt és nagy sebességű rakétát vet be, hogy túlterhelje és gyengítse az ukrán légvédelmi hálózatot, miközben folyamatos pszichológiai nyomás alatt tartja a lakosságot.
Thomas Withington, a Royal United Services Institute (RUSI) elemzője szerint a légi terror növelése közvetlenül összefügg azzal, hogy az orosz erők képtelenek érdemi területi nyereséget elérni a frontvonalakon. Mivel a szárazföldi lehetőségeik beszűkültek, a Kreml a hátország szisztematikus bombázását használja a nyomásgyakorlás fő eszközeként.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő képviselője megerősítette, hogy a Patriot védelmi rendszerekhez rendelkezésre álló rakétakészletek nem elegendőek. A problémát súlyosbítja, hogy az oroszok egyre gyakrabban céloznak olyan régiókat, amelyek rakétavédelme korlátozottabb, mint a kiemelten védett fővárosé. A szűkös erőforrások miatt a védelmi kapacitások Kijevre összpontosulnak, ám a legutóbbi támadások már a kormányzati központ feletti légvédelmi aktivitás csökkenését mutatták.
Jaszir Atalan, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) munkatársa rámutatott: Moszkva abban bízik, hogy a folyamatos fenyegetettség növeli a civil társadalom elégedetlenségét, ami végül arra kényszerítheti az ukrán vezetést, hogy elfogadja az orosz békeftételeket.
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!
















