Röviden:
- Kijev vállalta a kárpátaljai magyar kisebbségi iskolahálózat teljes visszaállítását.A megállapodás értelmében az oktatási folyamatokban és az intézményi kommunikációban is szabadon használható lesz az anyanyelv a jövőben. Ezen felül új kulturális intézmények is létrehozhatók.
- A tíz százaléknál nagyobb arányban magyarlakta településeken engedélyezik a nemzeti szimbólumok használatát.Emellett a helyiek visszakapják a jogot a nemzeti ünnepeik, valamint a történelmi és vallási eseményeik szabad megünneplésére is. Ezek a vállalások bekerülnek az ukrán uniós cselekvési tervbe.
- A magyar kormány cserébe hozzájárul az ukrán európai uniós csatlakozási fejezetek megnyitásához.A kabinet ugyanakkor továbbra is ellenzi a gyorsított integrációt. A hosszúra nyúló folyamat végén jogilag kötelező érvényű hazai népszavazást tartanak a belépésről.
Hetekig tartó, intenzív szakértői tárgyalások után sikerült megállapodni Kijevvel a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállításáról. Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-videóban jelentette be, hogy az ukrán vezetés garanciát vállalt a nemzetiségi oktatási és kulturális autonómia visszaállítására, cserébe Budapest feladja az uniós csatlakozási fejezetek megnyitásának vétóját.
Kijev kötelezettséget vállalt arra, hogy újraindítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét. A magyar nyelv használata nemcsak a tanórákon, hanem az intézményi kommunikáció minden szintjén szabaddá válik. Az egyezmény kiterjed a kulturális autonómiára is, így újra lehetőség nyílik magyar oktatási intézmények alapítására.
Jelentős engedményt értek el a szimbólumhasználat terén is. Azokon a településeken, ahol a magyar ajkú lakosság aránya meghaladja a tíz százalékot, ismét legálisan jelenhetnek meg a nemzeti jelképek.
Joguk lesz nemzeti ünnepeikhez, a történelem, a nemzeti kultúra és a vallás köréhez kapcsolódó események magyar nyelvű megünnepléséhez.
Ezeket a kisebbségvédelmi vállalásokat Ukrajnának hivatalosan is be kell emelnie az Európai Unió felé benyújtott cselekvési tervébe. Amint ez megtörténik, a magyar kabinet zöld utat ad a csatlakozási tárgyalások érdemi megkezdésének.
A budapesti vezetés ugyanakkor fenntartja korábbi álláspontját, és határozottan elutasítja a szomszédos ország gyorsított uniós integrációját. A miniszterelnök tájékoztatása szerint, ha Kijevnek tíz-tizenöt éven belül sikerül lezárnia mind a harminchárom csatlakozási fejezetet, a végső tagságról egy jogi kötőerővel bíró magyarországi népszavazás dönt majd.
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!
















