Röviden:
- Félrevezető hírek terjedtek el az ukrán közösségi médiában egy küszöbön álló invázióról.Kaspars Pudāns nyilatkozatát úgy állították be, mintha egy azonnali orosz támadásra figyelmeztetett volna. A katonai vezető azonban csak a folyamatos európai készenlét fontosságát hangsúlyozta a brit gazdasági lapnak adott interjújában.
- A balti államok elleni esetleges orosz agresszió reálisan legkorábban 2028-ra valósulhat meg.A moszkvai vezetés kihasználhatja az európai fegyverkezési programok lassúságát, amelyek csak a jövő évtized elejére pörögnek fel teljesen. Jelenleg a Kreml erőit leköti az ukrajnai háború, így nincs kapacitása egy nagyszabású szárazföldi műveletre.
- Oroszország legfőbb katonai előnyét a tömeges dróngyártás és a gyors alkalmazkodás jelenti.Bár technológiailag nem feltétlenül járnak élen, az orosz hadiipar képes hihetetlen sebességgel ontani magából a távolsági csapásmérő eszközöket. Emellett a hibrid fenyegetések, például a kibertámadások és a szabotázsakciók is komoly veszélyt jelentenek a kontinensre.
Félreértelmezték az ukrán Telegram-csatornák a lett hadsereg parancsnokának szavait, amikor azt terjesztették, hogy Oroszország még ma este megtámadhatja Európát – derül ki a Strana cikkéből. Kaspars Pudāns valójában arról beszélt a Financial Timesnak, hogy a moszkvai agresszióra folyamatosan készen kell állni, de egy esetleges offenzíva reális időpontja inkább 2028 körülre tehető.
A katonai vezető úgy véli, az oroszok hatalmas előnyre tettek szert az ukrajnai harctereken bevált technológiák révén. Kiemelte, hogy Moszkva ereje nem a legkorszerűbb innovációkban, hanem a dróngyártás rendkívüli skálázhatóságában rejlik. A távolsági csapásmérő eszközök tömeges alkalmazása a balti államok elleni esetleges invázió alappillére lehet.
Lassú európai fegyverkezés
A kontinens sebezhetőségét növeli a védelmi ipar lomhasága, mivel számos európai modernizációs program csak 2029 után éri el a teljes működési kapacitást. A lett parancsnok szerint a Kreml pontosan erre a lemaradásra alapozhatja a stratégiáját. További kockázati tényezőként említette Donald Trump amerikai elnökségét, amelyből még két év van hátra, és ez befolyásolhatja a nemzetközi szövetségi rendszerek dinamikáját.
Bár jelenleg az orosz fegyveres erők jelentős részét leköti az ukrajnai konfliktus, a harcok lezárulása után a helyzet gyorsan megváltozhat. Egy békekötés vagy tűzszünet esetén Oroszország viszonylag rövid idő alatt képes lenne újjáépíteni a hadseregét. Addig is a közvetlen katonai beavatkozás helyett a hibrid hadviselés eszközeivel, szabotázsakciókkal, dezinformációs kampányokkal és kibertámadásokkal helyezhetnek nyomást az Európai Unió tagállamaira.
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!














