Röviden:
- Európában egyre inkább úgy tekintenek Ukrajnára, mint a kontinens saját lábon álló védőpajzsára.
- Kijevnek dicséretek helyett azonnali stratégiai fegyverekre és közös hadiipari termelésre van szüksége.
- Oroszország továbbra is sikeresen jut hozzá a nyugati technológiákhoz a szankciók ellenére.
Veszélyes illúzióba ringatja magát Európa azzal, hogy Ukrajnát a kontinens önellátó védőpajzsaként kezdi kezelni – hívta fel a figyelmet Olena Trehub, a Független Korrupcióellenes Bizottság (NAKO) ügyvezető igazgatója az Ukrajinszka Pravda felületén megjelent cikkében. A szakértő a prágai GLOBSEC biztonságpolitikai fórum tapasztalatait összegezve arra figyelmeztetett, hogy a túlzott optimizmus a fegyverszállítások visszafogását eredményezheti.
Veszélyes illúzió a dicséretek mögött
A prágai GLOBSEC fórumon idén jelentősen megváltozott a korábbi pánikkeltő retorika. A több mint kétezer résztvevőt, köztük Petr Pavel cseh és Maia Sandu moldáv elnököt is felvonultató eseményen Ukrajnát már Európa legnagyobb hadseregeként és a biztonság garanciájaként emlegették.
A cikkíró szerint ez a diplomáciai siker könnyen visszaüthet, ha a nyugati döntéshozók elveszítik a sürgősségérzetüket. Az európai vezetők ugyanis hajlamosak arra a következtetésre jutni, hogy Kijev már nagyrészt önellátó a fegyvergyártásban, így nekik elegendő a saját – három év múlva esedékes – háborús felkészülésükre koncentrálniuk.
Miközben a nyugati partnerek az ukránoktól akarnak tanulni a harctéri tapasztalatokról, megfeledkeznek a mindennapos pusztításról.
Amikor arról beszélnek, hogy leckéket kell venni Ukrajnától, az néha úgy hangzik, mintha ezeket a leckéket Ukrajna rovására kapnák meg.
Trehub rámutatott, hogy a háborús tanulságok megszerzése túl nagy áldozatokat követel a védekező országtól, miközben az orosz rakéták jelenleg is városokat rombolnak le.
Elakadt támogatások és diplomáciai tapogatózások
A konferencián a győzelem kifejezés háttérbe szorult, helyette a konfliktus befagyasztása és a tárgyalások kerültek előtérbe. Mivel Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag kihátrált a közvetítői szerepből, Európa elkezdte mérlegelni a közvetlen párbeszéd lehetőségét Moszkvával. A szerző szerint ez értelmetlen lépés, mivel a Kreml nem tett le eredeti céljairól, és csak a szankciók lazítására használná az új diplomáciai csatornákat.
A politikai bizonytalanságot tetézi a katonai támogatások akadozása. A cikk szerint Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada a napokban blokkolta Mark Rutte NATO-főtitkár kezdeményezését, amely a tagállamok GDP-jének 0,25 százalékát különítette volna el ukrajnai segélyekre.
A döntés éppen egy olyan időszakban született, amikor Oroszország masszív légicsapásokat mért az ukrán fővárosra, rekordszámú történelmi és kulturális épületet megrongálva.
Drónokkal nem lehet háborút nyerni
Az elemzés kitért az európai hadiipar ellátási láncainak válságára is. Jelenleg abszurd helyzet állt elő: a nyugati gyártók és az orosz fegyveripar sokszor ugyanazokért a mikrocsipekért és alkatrészekért versengenek a piacon. A jelenlegi exportellenőrzési modell csődöt mondott, hiszen Moszkva továbbra is képes nyugati technológiával felszerelni az Iszkander és Sahed fegyvereit.
Trehub élesen bírálta a stratégiai fegyverszállítások elmaradását, megemlítve Boris Pistorius német védelmi minisztert, aki szerinte tévesen gondolja úgy, hogy Ukrajnának már nincs szüksége Taurusokra a saját fejlesztései miatt.
A szakértő hangsúlyozta, hogy önmagában a dróntechnológia nem elegendő a végső sikerhez, az ukrán hadseregnek nagy hatótávolságú robotrepülőgépekre és ballisztikus rakétákra van szüksége.
Mi következhet?
- Kijev európai támogatással képes lesz a drónok mellett nagy hatótávolságú fegyverrendszereket is beszerezni.
- Európa saját hadiiparának felkészítésére koncentrál, miközben fenntartja a jelenlegi, korlátozott katonai segélyeket.
- Moszkva továbbra is kijátssza az exportellenőrzést, miközben az európai megosztottság miatt elmarad a pénzügyi támogatás.
