Röviden:
- Donald Trump egy arcmentő, ideiglenes megállapodással próbál kihátrálni az iráni krízisből a választások előtt.
- A teheráni egyeztetések megrekedtek, amiért az amerikai elnök saját arab szövetségeseit teszi felelőssé.
- Izrael példátlan libanoni offenzívája végveszélybe sodorta a törékeny amerikai diplomáciai törekvéseket.
Donald Trump amerikai elnök a politikai kockázatok miatt letett az Irán elleni átfogó katonai fellépésről, és egy gyors, ideiglenes fegyvernyugvással próbálja lezárni a közel-keleti krízist – derül ki a Zn.ua elemzéséből. A Fehér Ház inkább Izraelt is visszafogná, csakhogy elkerülje az energiaárak robbanását és a nyílt háborút a közeledő amerikai félidős választások előtt.
A teheráni vezetés a napokban megszakította a pakisztáni közvetítéssel zajló kommunikációt az amerikaiakkal. Az elakadt diplomáciai folyamatból az amerikai elnök látszólag úgy próbál kihátrálni, hogy előre az öböl menti arab szövetségesekre hárítja a felelősséget az esetleges kudarcért.
Feltételül szabta például, hogy a térség monarchiái csatlakozzanak az Izraelt elismerő Ábrahám-egyezményekhez a megállapodás érdekében. Felszólította erre az Egyesült Arab Emírségeket is, noha a közel-keleti állam már eleve részese a paktumnak. Ománt pedig azzal fenyegette meg, hogy porig rombolja, ha támogatni meri a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók iráni megvámolását.
Hatalmas kockázat lenne egy amerikai invázió
A térségben az elmúlt két hónapban beállt egy furcsa, feszült fegyverszüneti állapot. Az elemzés szerint a Pentagon túlságosan kockázatosnak ítélte meg a Kharg-szigeti olajterminál elfoglalását vagy a szoros iráni partvidékének ellenőrzés alá vonását. Egy esetleges katonai kudarc beláthatatlan politikai katasztrófát jelentene Trump számára a kampányidőszakban.
Noha április végén lejárt a Hormuzi-szoros megnyitására adott elnöki ultimátum, a beígért megtorlás elmaradt. Az amerikai erők és az iráni Forradalmi Gárda közötti korábbi, célzott csapásváltások csupán az erődemonstrációt szolgálták, a hadvezetés észrevehetően nem készül átfogó bombázásokra vagy szárazföldi műveletre.
Izraeli offenzíva keresztezi a terveket
Az amerikai diplomáciai taktikázást súlyosan megzavarta az izraeli hadsereg dél-libanoni előrenyomulása. Benjámin Netanjahu kormánya 1982 óta nem látott méretű offenzívát indított a Hezbollah felszámolására, amelynek során elfoglalták a stratégiai fontosságú Beaufort-várat, és felújították a libanoni főváros, Bejrút bombázását is.
A libanoni invázió miatt Teherán felfüggesztette az egyeztetéseket, ami komoly konfliktushoz vezetett Washington és Jeruzsálem között. Trump élesen felelősségre vonta az izraeli miniszterelnököt, letérve arról a korábbi álláspontjáról, hogy a tűzszünet nem vonatkozik Libanonra. A kijevi lap úgy értékeli, az amerikai vezetés egy felszínes, a hajózást felszabadító paktum megkötésére készül, amelyet sikerként kommunikálhat, miközben a valódi konfliktusokat megoldatlanul hagyja a régióban.
Mi következhet?
- Sikerül tető alá hozni egy részleges paktumot, amely stabilizálja a piacokat és feloldja a tengeri blokádot.
- A megállapodás elmarad, de a felek tartózkodnak a háborútól, fenntartva a jelenlegi patthelyzetet.
- Az izraeli offenzíva miatt végleg összeomlanak a tárgyalások, ami újabb iráni csapásokhoz vezet.
