Röviden:
- Ukrajna folyamatos dróncsapásokkal vágja el a Krím félsziget felé vezető orosz utánpótlási vonalat.
- Az ukrán stratégia a légvédelmi rendszerek megsemmisítésével kezdődött, utat nyitva a drónoknak.
- A csapássorozat komoly ellátási nehézségeket okoz az orosz frontvonalon és a Krímben is.
Kijev egy új stratégiával, folyamatos és kiterjedt dróntámadásokkal próbálja megbénítani a Krím félsziget felé irányuló orosz katonai logisztikát – derül ki a The Telegraph cikkéből. A brit lap szerint a Rosztov-na-Donutól Mariupolon és Melitopolon át a Krímig vezető R-280-as autópálya célzott pusztítása komoly nehézségek elé állítja az orosz vezetést, mivel a kercsi híd után ez az egyetlen biztonságosnak vélt utánpótlási útvonal is megbénult.
A Logisztikai Blokád hadművelet
Az ukrán dróncsapások május első felében kezdődtek, de hivatalosan csak május 27-én jelentette be azokat Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter. A Logisztikai Blokád névre keresztelt művelet célja, hogy elvágja a déli fronton, Zaporizzsja és Herszon térségében harcoló orosz alakulatok utánpótlását. A brit lap úgy tudja, hogy a katonai akciót jelentős, mintegy 4,7 milliárd hrivnyás költségvetéssel finanszírozzák.
A támadásokat megelőzte az orosz légvédelmi rendszerek, elsősorban a kis hatótávolságú Pancsir ütegek célzott kiiktatása. Az ukrán erők ezzel egyfajta légi folyosókat hoztak létre a Hornet, a Darts, az FP-2 és a nagyobb hatótávolságú Behemót drónok számára. Ezek a pilóta nélküli repülők a frontvonal mögött 100–240 kilométeres mélységben is képesek lecsapni az orosz konvojokra, védtelenül hagyva az üzemanyagot, lőszert és fegyvereket szállító teherautókat.
„A logisztikai blokád bejelentése az ukrán képességek demonstrációja és a hadművelet sikerének a hangsúlyozása”
– fogalmazott Nazarij Barcsuk, az Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ elemzője a művelet hatékonyságával kapcsolatban.
Üzemanyaghiány és orosz reakciók
A szigorodó ukrán blokád hatása már nem csupán a fronton érzékelhető, ahol az orosz csapatok egyre nehezebben jutnak üzemanyaghoz és felszereléshez, hanem a civil szférában is. A Krím félszigeten, különösen Szevasztopolban és Jevpatorijában üzemanyaghiány alakult ki, ami miatt jegyrendszert kellett bevezetni a benzinkutakon. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban a nyilvánosság előtt igyekezett bagatellizálni a helyzetet, és indokolatlan lakossági pánikról beszélt.
Az elemzők szerint a drónokkal operáló ukrán stratégia rávilágít az orosz védelem hiányosságaira. A légvédelmi rendszereket ugyanis eredetileg nem arra tervezték, hogy a viszonylag olcsó, tömegesen bevetett kamikaze drónokkal felvegyék a harcot. Nick Reynolds kutató szerint a helyzet logisztikai értelemben sebezhetővé tette a Krímet, ami jelentős zsarolási potenciált adhat Kijev kezébe egy esetleges jövőbeli béketárgyalás során.
