Röviden:
- Lemondott a brit miniszterelnöki posztról Keir Starmer a brexit-népszavazás tizedik évfordulója előtt.
- A brit gazdaság egy főre jutó teljesítménye hat-nyolc százalékkal maradt el az uniós tagság feltételezett szintjétől.
- A lakosság 48 százaléka újabb referendumot tartana az Európai Unióhoz való visszatérésről.
Tíz évvel az uniós kilépésről szóló népszavazás után ismét kormányválság rázza meg az Egyesült Királyságot. Pártbéli nyomásra Keir Starmer bejelentette lemondását a miniszterelnöki posztról – derül ki a Novaja Gazeta Europe cikkéből. A 2024 júliusa óta hivatalban lévő politikus távozása rávilágít a brexit okozta tartós politikai és gazdasági instabilitásra.
A 2016. június 23-i referendum eredetileg a belpolitikai viták lezárását ígérte, de a kilépés hosszas és fájdalmas folyamattá vált. A gazdasági károk tartósnak bizonyultak, 2025-re a brit egy főre jutó GDP 6–8 százalékkal volt alacsonyabb annál, mint amit az ország az Európai Unió tagjaként elérhetett volna. A regionális egyenlőtlenségek ugyan mérséklődtek, de a kutatók ezt inkább az általános elszegényedés számlájára írják.
Visszafelé sült el a határellenőrzés
A bevándorlás korlátozása a brexit-pártiak egyik legfőbb érve volt, a statisztikák azonban más képet mutatnak. A 2016-os 248 ezres nettó migráció 2023-ra 860 ezerre ugrott, és bár a mutató egy évvel később 431 ezerre csökkent, a kilépés paradox helyzetet teremtett. A londoni vezetés elveszítette a dublini rendelet nyújtotta jogát, így már nem tudja automatikusan visszaküldeni a menedékkérőket abba az uniós országba, ahol először regisztrálták őket.
A politikai és gazdasági nehézségek hatására a társadalom egyre inkább a visszatérés felé hajlik. Jelenleg a britek 48 százaléka támogatna egy második népszavazást az EU-csatlakozásról, míg csupán 27 százalék ellenzi a kezdeményezést. A 18 és 34 év közötti fiatalok körében különösen magas, 56 százalékos az újbóli szavazást követelők aránya.
