Röviden:
- Uniós százmilliárdokból felpörgetett dróngyártással és az orosz területek támadásával vette át a kezdeményezést Ukrajna a háborúban.
- Az ukrán fegyveres erők módszeresen elvágják a Krím félsziget utánpótlását, ami máris kritikus üzemanyaghiányt okozott a térségben.
- Volodimir Zelenszkij katonai csapásokkal fenyegette meg Fehéroroszországot, ha Minszk nem hagy fel az orosz csapatok logisztikai támogatásával.
Kijev egyre nagyobb önbizalommal veszi át a kezdeményezést a frontokon, miután az európai pénzügyi támogatások révén sikerült saját javára fordítania az innovációs versenyt – derül ki a Kyiv Post helyzetelemzéséből. Az ukrán katonai stratégia végső célja, hogy a gazdasági károkozással reálisabb kompromisszumokra kényszerítse Vlagyimir Putyint a Donald Trumppal tartott anchorage-i csúcstalálkozón támasztott korábbi maximalista követelései után.
A decemberben jóváhagyott kilencvenmilliárd eurós uniós hitel és a 2027 utánra tervezett további százmilliárdos forrás megteremtette az ukrán dróngyártás tömegesítésének feltételeit. A megnövelt hatótávolságú eszközökkel az ukrán erők az elmúlt hetekben Szentpéterváron és Moszkvában is csapásokat mértek, komoly presztízsveszteséget okozva a Kremlnek. A jelentés szerint felerősödtek az oroszországi olajfinomítók és energetikai létesítmények elleni akciók is, miután az amerikai–iráni háború globális piaci hatásaira hivatkozva Kijev is zöld utat kapott a nyugati szövetségesektől saját biztonsági érdekeinek agresszívabb érvényesítésére.
Bekerített félsziget és fehérorosz dilemma
A mélységi csapások mellett a hadsereg módszeresen próbálja elvágni a Krím félsziget logisztikai vonalait. A Kercsi-szoros kompjáratai és az orosz légvédelmi rendszerek elleni folyamatos dróntámadások nyomán a szárazföldi összeköttetés rendkívül veszélyessé vált. Kijev arra számít, hogy a kercsi híd hamarosan végleg használhatatlan lesz, ami a már most is tapasztalható súlyos üzemanyaghiánnyal együtt tarthatatlanná teszi a terület orosz katonai ellenőrzését.
Ezzel párhuzamosan Volodimir Zelenszkij ultimátumot intézett Aljakszandr Lukasenkához, kilátásba helyezve a katonai fellépést, ha Fehéroroszország továbbra is radaradatokkal és üzemanyaggal segíti az orosz csapatokat. Egy esetleges minszki rendszerváltási kísérlet vagy fegyveres konfliktus rákényszerítené a moszkvai vezetést, hogy kritikus erőket vonjon el az ukrán frontról. Oroszország nemzetközi mozgástere a cikk szerint amúgy is drasztikusan szűkült, hiszen a háborús leterheltség miatt a Kreml már elveszítette befolyását Nikol Pasinjan Örményországában, és képtelen volt megakadályozni a szíriai Aszad-rezsim, valamint a venezuelai Maduro-kormány bukását.
