Röviden:
- Távirányítású pokolgéppel követtek el merényletet a dnyiprói oligarcha, Vadim Jermolajev ellen Monacóban.
- A támadásban az üzletember élettársa elvesztette mindkét lábát, ő és a fia könnyebben sérültek.
- A lehetséges indítékok között oroszpárti dezinformáció, üzleti konfliktusok és nemzetközi csaló hálózatok is felmerültek.
Monaco: Távirányítású pokolgéppel hajtottak végre merényletet a dnyiprói üzletember, Vadim Jermolajev ellen Monacóban, a háttérben pedig szövevényes üzleti, politikai és bűnügyi szálak is meghúzódhatnak – írja az Espreso.
A francia hatóságok szerint a merénylő közel egy órán át várt a célpontjára. A robbanószerkezetet rejtő hátizsákot csak akkor vitte a bejárathoz és hozta működésbe távirányítással, amikor az üzletember és családja megérkezett. A támadó ezután gyalog menekült el a szomszédos franciaországi Beausoleil irányába. A helyi sajtó értesülései szerint a monacói rendőrséget megdöbbentette a módszer, mivel a térségben ritkák a robbantásos merényletek.
A június 29-i támadásban hárman sérültek meg. A Nizzában ápolt Vadim Jermolajev állapota stabil, és 13 éves fia is csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Az üzletembert kísérő nő, Anna Noszobina dnyiprói üzletasszony állapota azonban válságos, mindkét lábát amputálni kellett.
Politikai összeesküvés vagy orosz dezinformáció?
A merénylet lehetséges indítékai között felmerült, hogy Jermolajev az Európai Parlamentben készült felszólalni az ukrán kormányzati korrupcióról. Ezt az állítást Claude Moniquet, a francia hírszerzés egykori ügynöke osztotta meg, amit az oroszbarát média azonnal felkapott. A sajtóbeszámolók azonban rámutatnak, hogy Moniquet és intézete korábban is terjesztett már a Kreml érdekeivel egybeeső narratívákat, többek között orosz oligarchák hírnevének tisztára mosásában is részt vettek.
Szankciók és céges konfliktusok
Jermolajev 2023 óta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szankciós listáján szerepel. A büntetőintézkedést krími alkoholüzlete miatt szabták ki rá, amely az ukrán hatóságok szerint az orosz költségvetésbe is fizetett adót. Bár az üzletember tagadta az ellene felhozott vádakat, a szankciók elkerülése érdekében cégeit rokonaira és egyéb személyekre íratta át. Ukrán források szerint ez a lépés komoly vállalati konfliktusokhoz vezethetett, ami szintén szerepet játszhatott a merényletben. Cégcsoportja emellett egy vitatott, Kijev környéki katonai temetőépítési projektben is részt vett.
Telefonos csalók a háttérben
Egy másik nyomozati szál a nemzetközi telefonos csalókhoz vezet. Az üzletember fiát, az ukrán e-sport szövetséget korábban vezető Arturt Észtországban ítélték el egy hálózat irányításáért, amely uniós állampolgároktól csalt ki pénzt. Bár 8,5 millió eurós bírság befizetésével és rövid börtönbüntetéssel megúszta az ügyet, Ivan Sztupak ukrán elemző szerint a dnyiprói központú csalóhálózatok piacújrafelosztása vagy akár orosz bosszú is állhat a támadás mögött. Az eset kísértetiesen emlékeztet egy 2026 márciusában történt balinéz gyilkosságra, amely szintén ehhez a bűnözői csoporthoz köthető.
