- Pete Hegseth védelmi tárcavezető radikálisabb csapatkivonást akart bejelenteni Brüsszelben.
- A washingtoni adminisztráció vezetése az utolsó pillanatban megakadályozta a beszédet.
- Az amerikai törvényhozók jogszabállyal védik az európai katonai jelenlét minimumát.
Drasztikus európai csapatkivonások bejelentésére készült Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a NATO közelmúltbeli brüsszeli ülésén, azonban a washingtoni adminisztráció magas rangú tisztviselői – köztük Marco Rubio nemzetbiztonsági tanácsadó – az utolsó pillanatban megakadályozták az elképzelés ismertetését – derül ki a The Wall Street Journal értesüléséből.
Katonai minimum létszám
Lengyelországba ígért katona
A sajtóinformációk alapján a Pentagon vezetője a lengyelországi és romániai egységek korábban felvázolt visszavonásánál is nagyobb léptékű leépítést szorgalmazott. A belső ellenállás miatt azonban Hegseth végül csupán egy hat hónapos felülvizsgálatot jelentett be a tengerentúli csapatok európai állomásoztatásáról. A háttéralkuk rávilágítanak arra, hogy Donald Trump kormánya még nem hozott végleges döntést a kontinens katonai elhagyásának pontos ütemezéséről és mértékéről.
Növekvő aggodalmak és kongresszusi fékek
A védelmi miniszter radikális hozzáállása komoly riadalmat keltett az európai szövetségesek és az amerikai törvényhozók körében egyaránt. A képviselők tartanak tőle, hogy egy hirtelen, egyeztetés nélküli csapatkivonás tartós károkat okozna az észak-atlanti szövetségnek, és felbátorítaná az orosz vezetést. Ennek megakadályozására a törvényhozók a katonai kiadásokról szóló jogszabályba foglaltak egy védzáradékot, amely megtiltja a minisztériumnak, hogy megfelelő kockázatelemzés nélkül hetvenhatezer fő alá csökkentse az Európában szolgáló állomány létszámát.
Az amerikai stratégiaváltás mögött – amelyet Elbridge Colby politikai tanácsadó is szorgalmaz – az a célkitűzés áll, hogy Washington erőforrásokat csoportosítson át a csendes-óceáni térségbe a Pekinggel szembeni fellépéshez. A koncepció szerint a kontinens konvencionális védelmének terhét a jövőben maguknak az európai államoknak kellene viselniük.
Szövetségesi viták és az iráni konfliktus hatásai
A feszültséget tovább élezi az iráni fegyveres konfliktus szövetségi megítélése. Míg Nagy-Britannia átengedte a támaszpontjait az amerikai bombázóknak, addig Spanyolország megtagadta a hozzáférést a saját objektumaihoz. Miután a német kancellár is bírálta a washingtoni adminisztráció Irán-stratégiáját, az amerikai elnök válaszul kilátásba helyezte a Németországban állomásozó csapatok kivonását.
A jövő heti ankarai NATO-csúcson várhatóan a csapatlétszámok és a szövetségesi védelmi kiadások lesznek a legforróbb témák. A diplomáciai viszonyt ráadásul egy tavaszi incidens is terheli: Hegseth májusban váratlanul törölte egy amerikai páncélos dandár lengyelországi telepítését, amit Washington később ötezer fős erősítés ígéretével próbált ellensúlyozni, ám a jelentések szerint ezek az egységek a mai napig nem érkeztek meg a kelet-európai államba.
