- Az ukrán parlament idén nyáron fogadja el a 2030-ig szóló új korrupcióellenes stratégiát.
- A nemzeti ügynökség felkérésére készült kutatás a közbeszerzések öt legsúlyosabb sebezhetőségét tárta fel.
- A legfőbb problémát a diszkriminatív feltételek, a szerződésmódosítások és az indokolatlanul mellőzött versenyeztetés jelentik.
Közbeszerzés: Az ukrán parlament idén nyáron tervezi jóváhagyni azt a 2030-ig szóló új korrupcióellenes stratégiát, amely az állami kiadások átláthatóságát is célba veszi – írja a zn.ua hírportál. A Transparency International Ukraine DOZORRO csapata a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség felkérésére több mint száz hiányosságot azonosított a hazai tenderrendszerben, amelyekből öt kritikus területen javasolnak sürgős beavatkozást.
hrivnya kárt okozott az állami vasúttársaságnak egy túlárazott dízeltender
hrivnyás fűtéskorszerűsítési megbízást adtak ki versenyeztetés nélkül Krivij Rihben
személyt vontak felelősségre bírósági úton tavaly közbeszerzési visszaélések miatt
A kutatás rávilágít, hogy az ukrán állami beszerzési felületen, a Prozorrón észlelt anomáliák nem mindegyike bűncselekmény. Előfordulnak adminisztrációs hibák, túlterheltségből fakadó tévedések, vagy éppen felelőtlen költségvetési döntések. Utóbbira példa, amikor Kolomija városa 2022-ben 600 ezer hrivnyáért próbált egy hatalmas fém hímes tojást vásárolni, amit a lakossági felháborodás nyomán végül le kellett állítani. A szakértők szerint azonban a rendszer továbbra is tág teret ad a tudatos visszaéléseknek.
Személyre szabott feltételek
Az egyik leggyakoribb trükk, amikor a kiírók olyan diszkriminatív követelményeket támasztanak, amelyeknek csak egyetlen, előre kiválasztott beszállító tud megfelelni. Szélsőséges esetekben szénbeszerzéseknél államnyelvi vizsgát vagy piackutatási szakvéleményt követeltek a cégektől. Az ilyen mesterséges korlátozások átlagosan negyven százalékos felárat eredményeznek a piacon. A szakértők szerint a megoldást az Antimonopóliumi Bizottság panaszkezelésének gyorsítása és a tenderek teljes digitalizációja jelentheti.
Utólagos drágítások
Bevett módszer az is, hogy a szigorú feltételekkel megnyert tenderek után a felek utólagos szerződésmódosításokkal növelik az árakat. A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 2024-ben letöltendő börtönbüntetésre ítélte az Ukrzaliznica állami vasúttársaság egyik vezetőjét és egy magáncég igazgatóját, miután az indokolatlan áremelésekkel 103 millió hrivnyás kárt okoztak. Az ilyen eseteket a tisztán elektronikus szerződéskötési rendszerek kiterjesztése gátolhatná meg.
Visszaélés a háborús szabályokkal
A hadiállapot miatt a kormányzat lehetővé tette a versenyeztetés nélküli, közvetlen szerződéskötéseket a sürgős helyzetekben. Ezt a kiskaput azonban tömegesen használják ki: Krivij Rihben 2024 novemberében egy 77 millió hrivnyás fűtéskorszerűsítési megbízást adtak ki azonnali szükségletre hivatkozva, miközben az Állami Ellenőrzési Szolgálat kiderítette, hogy a munkálatokat már hónapokkal korábban betervezték. A jelentés szerint a jelenlegi stabilabb helyzetben drasztikusan szűkíteni kell a közvetlen megbízások lehetőségét.
Későn ébredő ellenőrök és enyhe büntetések
Az állami ellenőrzések sokszor túlságosan későn indulnak. Egy dnyipropetrovszki óvóhely esetében a 2023 júniusában kötött szerződést csak több mint egy évvel később kezdték vizsgálni, amikorra a kivitelező már rég befejezte és átadta a létesítményt. Mindemellett a jogsértők felelősségre vonása is akadozik: tavaly az ellenőrzések nyomán mindössze 211 jegyzőkönyv került bíróság elé, és csupán 67 esetben született elmarasztaló ítélet. A szakemberek a Közigazgatási Szabálysértési Kódex frissítését sürgetik a valós elrettentő erő érdekében.
