- Egy esetleges békekötés után Oroszország átcsoportosíthatja harcedzett erőit a balti és északi határokra.
- A finn határ mentén a korábbi húszezerről nyolcvanezerre nőhet az orosz katonák száma.
- Nyugati hírszerzési becslések szerint Moszkva 2029-re, vagy a harcok lezárása után 2-5 éven belül készen állhat a szövetség tesztelésére.
Miközben Kijev és a nyugati szövetségesek egy ukrajnai tűzszünet lehetőségét mérlegelik, az európai katonai tervezők egyre hangosabban figyelmeztetnek: a harcok lezárása lehetőséget adhat egy megerősödött orosz hadseregnek a NATO keleti szárnyának tesztelésére – írja a Kyiv Independent.
A mintegy másfél milliós orosz aktív haderő felét jelenleg az 1200 kilométeres ukrajnai frontvonalon kötik le a harcok. Matti Pesu, a Finn Külügyi Intézet biztonságpolitikai szakértője szerint azonban Oroszország a háború végére egy harcedzett, és bizonyos területeken – például a személyzet nélküli eszközök használatában – a nyugati erőknél is fejlettebb hadsereggel fog rendelkezni.
Csapatösszevonások az északi határokon
Műholdképek tanúsága szerint Moszkva már most is folyamatosan erősíti katonai jelenlétét a NATO északkeleti szárnyán, laktanyákat és bázisokat építve a norvég határtól egészen Karéliáig. Finn becslések alapján a térségben állomásozó orosz csapatok létszáma a korábbi húszezerről nyolcvanezerre ugorhat a közeljövőben. Az észt hírszerzés adatai szerint ráadásul az orosz tüzérségilőszer-gyártás tavaly elérte a hétmillió darabot, ami tizenhétszeres növekedés a 2021-es szinthez képest. Kijevi közlések szerint Moszkva 2026-ra már több mint 7,3 millió FPV-drón legyártását tervezi.
Mikor jöhet a támadás?
Egy európai hírszerzési forrás úgy értékeli, Oroszország jelenleg nem tervezi a NATO megtámadását, de egy elszámításból fakadó konfliktus veszélye folyamatosan fennáll. Tomas Jermalavicius tallinni biztonságpolitikai szakértő úgy véli, egy tűzszünetet követően Moszkva kettő-öt éven belül jelenthet teljes körű fenyegetést a szövetség keleti és északkeleti határaira. Christian Freuding, a német hadsereg vezérkari főnöke szerint a NATO által elfogadott hírszerzési információk alapján az orosz vezetés 2029-re állhat készen egy tagállam elleni fegyveres invázióra. Kaupo Rosin észt hírszerzési vezető hangsúlyozta: ha Ukrajna erős és jól felszerelt hadsereget tart fenn a háború után is, az korlátozná Moszkva európai mozgásterét, mivel jelentős erőket kellene továbbra is az ukrán határnál tartaniuk.
Európa fegyverkezik, de van egy gyenge pont
A fenyegetésre válaszul az Európai Unió védelmi kiadásai 2021 és 2025 között hetvenöt százalékkal nőttek, a lőszergyártás pedig megduplázódott. A frontvonalon fekvő államok, köztük az északi országok, a balti államok és Lengyelország élen járnak a haderőfejlesztésben. A NATO új támaszpontokat épít Finnországban és Svédországban, Németország pedig egy állandó dandárt telepít Litvániába.
A legsebezhetőbb pontot azonban a személyzet nélküli rendszerek jelenthetik. Míg az orosz és ukrán gyárak évente több millió drónt ontanak magukból, az európai hadiipar tervei szerint 2027-re is csak százezer drónt és elhárító rendszert tud majd előállítani. Ha Oroszország az Ukrajnában bevált dróntaktikát a balti térségben vagy a Lengyelországot és a balti államokat összekötő Suwałki-folyosón is alkalmazná, a NATO komoly kihívásokkal nézne szembe, különösen úgy, hogy az Egyesült Államok 2027-ig érezhetően csökkenteni kívánja európai védelmi szerepvállalását.
