Röviden:
- Házkutatást tartott az ukrán Állami Nyomozó Iroda Olekszij Babenkónál, a VYRIY INDUSTRIES tulajdonosánál.
- A hatóságok egy közel hétmilliárd hrivnyás állami drónbeszerzés során elkövetett feltételezett árfelhajtást és pénzmosást vizsgálnak.
- A gyanú szerint több mint 150 fiktív egyéni vállalkozót bevonva legalizálhatták a túlárazásból származó pénzeket.
Drónbeszerzési botrány: Házkutatást tartott az Állami Nyomozó Iroda (DBR) Olekszij Babenkónál, a VYRIY INDUSTRIES dróngyártó vállalat tulajdonosánál, akit egy csaknem hétmilliárd hrivnyás állami beszerzés túlárazásával hoztak összefüggésbe – számolt be róla az érintett kiadóhoz tartozó Babel.
Az ukrán Főügyészség és a nyomozóhatóság közlése szerint a gyanú fókuszában egy 2025-ös állami szerződés áll. A hatóságok azt vizsgálják, hogy a beszállító mesterségesen megemelte-e a drónok árát azáltal, hogy indokolatlan gyártási és adminisztratív költségeket számolt el. A feltételezések szerint a pénzek felvételéhez és tisztára mosásához egy kiterjedt, egyéni vállalkozókból álló strómanhálózatot használtak fel.
Fiktív vállalkozók és feketekasszák
Az Állami Pénzügyi Ellenőrző Szolgálat megállapításai alapján eddig több mint 197 millió hrivnya értékben azonosítottak gyanús pénzügyi tranzakciókat. A nyomozás során több mint 150 egyéni vállalkozót vizsgáltak meg, akik közül többen elismerték: tényleges gazdasági tevékenységet nem végeztek, papírjaikat csupán anyagi juttatás ellenében adták át harmadik feleknek. A hivatalos szervek által végrehajtott razziák során olyan személyeknél is jelentős, a könyvelésben nem szereplő készpénzt foglaltak le, akiknek az életmódja egyáltalán nem tükrözte a papíron elkönyvelt sokmilliós bevételeket.
Magánál Olekszij Babenkónál – aki a célkeresztbe került cég mellett a Babel hírportál részvényese is – július 7-én reggel csaptak le a nyomozók. A hatóság emberei átkutatták a vállalat telephelyét, valamint az üzletember testvérének és édesanyjának otthonát is. Babenkótól 3500 dollárt koboztak el, mobiltelefonjáról pedig minden adatot lementettek. A kiadvány megjegyezte: a hatósági akciót megelőzően a lap tényfeltáró cikket közölt a Szkela (Szikla) rohamezredben történt állítólagos kínzásokról, amelyet követően kiterjedt lejárató kampány indult az üzletember ellen, oroszpártisággal és a vezérkar támadásával vádolva őt.
