Röviden:
- Recep Tayyip Erdoğan török elnök komoly diplomáciai sikerként könyvelheti el Donald Trump látogatását az ankarai NATO-csúcstalálkozón.
- Az amerikai elnök kilátásba helyezte a Törökország elleni szankciók eltörlését és F-35-ös vadászgépek értékesítését is.
- A két ország közeledése mögött komoly belpolitikai feszültségek és az emberi jogi helyzet miatti nemzetközi bírálatok húzódnak meg.
Diplomáciai sikert hozott Recep Tayyip Erdoğan török elnök számára az ankarai NATO-csúcstalálkozó, miután az amerikai elnök támogatásáról biztosította a török vezetést – írja a Reuters.
Látványos gesztusok és a szankciók eltörlésének ígérete
Ankara látványos légiparádéval és egy Donald Trumpról elnevezett új repülőtéri terminállal fogadta az amerikai elnököt a kedden kezdődött kétnapos találkozón. Donald Trump látogatása kiemelt jelentőséggel bír, mivel az amerikai vezető kijelentette: kizárólag Erdoğan személye miatt jelent meg a harminckét tagállamot számláló védelmi szövetség egyeztetésén. A szerdán zárult csúcson Trump ígéretet tett a Törökország ellen hat évvel ezelőtt életbe léptetett gazdasági büntetőintézkedések eltörlésére, valamint kifejezte hajlandóságát F-35-ös vadászgépek eladására is, jóllehet később hozzátette, hogy a kérdésben még nem hozott végleges döntést.
Védelmi beszerzések és a kongresszusi ellenállás
Az amerikai szankciókat eredetileg azután vetették ki, hogy Ankara 2019-ben orosz gyártmányú Sz-400-as légvédelmi rendszereket vásárolt, ami komoly bizalmatlanságot szült a NATO-szövetségesek körében. Washington emiatt zárta ki Törökországot az F-35-ös fejlesztési programból is. Elemzők szerint a korlátozások feloldására vonatkozó elnöki ígéret komoly ellenállásba ütközhet az amerikai kongresszusban, mivel a hatályos jogszabályok megkövetelik a török féltől az orosz haditechnika felszámolását. Emellett a lépés Ankara és Moszkva kapcsolatait is megingathatja a végfelhasználói szerződésekben rögzített kötelezettségek miatt.
Belpolitikai nyomás és a demokrácia helyzete
A külpolitikai közeledés belső politikai támogatást nyújthat a Törökországot huszonhárom éve irányító elnöknek, akinek népszerűsége a fő ellenzéki párttal szembeni hatósági szigor miatt csökkent. A csúcstalálkozót megelőzően végrehajtott letartóztatások – amelyek újságírókat is érintettek – nemzetközi aggodalmat váltottak ki. Mark Rutte, a NATO főtitkára az esetekre reagálva hangsúlyozta, hogy a demokráciának a szabad választások mellett a gyülekezési jog és a sajtószabadság biztosítása is szerves része.
Átrendeződő erővonalak a szövetségen belül
A Köztársasági Néppárt elmozdított vezetője, Özgür Özel bírálta a kormányt, mondván, a török vezetés még soha nem függött ennyire az aktuális amerikai adminisztrációtól. Ugyanakkor az európai biztonsági kötelezettségek amerikai felülvizsgálata felértékeli Ankara szerepét. Míg a korábbi amerikai elnök, Joe Biden az emberi jogi aggályok miatt távolságot tartott Erdoğantól, a nyugati hatalmak az utóbbi időben visszafogottabban fogalmaznak meg kritikákat, mivel Törökország kulcsfontosságú védelmiipari szereplővé és a NATO délkeleti szárnyának meghatározó bástyájává vált.
