A túléléséért küzd az ukrán hadiipar a szigorú háborús exporttilalom miatt

Az ukrán védelmi ipar az elmúlt négy évben hatalmas növekedésen ment keresztül, mára azonban a háborús exportkorlátozások a szektor túlélését fenyegetik. A hazai gyártók a kiviteli szabályok enyhítését kérik a kormányzattól – derül ki a Kyiv Independent elemzéséből.

A Brave1 állami védelmi technológiai platform jelenleg több mint 2 500 vállalatot és 5 000 terméket fog össze. A hivatalos adatok szerint az ágazat kapacitása a 2022-es 1 milliárd dollárról 2025-re 35 milliárd dollárra nőtt, a hírügynökségi becslések pedig még ennél is magasabb, 55 milliárd dolláros értéket valószínűsítenek.

Kihasználatlan kapacitások: Az ukrán védelmi ipari tanács becslései szerint a jelenlegi hazai termelés csupán a potenciális kapacitás 40 százalékát teszi ki. A belső kereslet már most alulmúlja a gyártási képességeket a drónok, az elektronikai hadviselés és a felderítés terén, ezért a vállalatok képviselői még 2025 májusában fordultak Volodimir Zelenszkij elnökhöz a fegyverexport ellenőrzött engedélyezéséért.

A kivándorlás veszélye: A bizonytalan jogi környezet és az exportkorlátozások miatt a cégek nehezen tudnak előre tervezni és befektetőket találni. Egy 2025 októberi felmérés szerint a dróngyártók 51 százaléka fontolgatja a külföldre költözést, 61 százalékuk pedig kifejezetten a kiviteli tilalmakat nevezte meg a távozás fő okaként.

Bevétel az államnak: A javasolt új keretrendszer értelmében a gyártók először a hazai katonai szerződéseket teljesítenék, az érzékeny technológiák pedig továbbra is korlátozás alatt maradnának. Az exportból származó bevételek egy része egy dedikált állami védelmi alapot gyarapítana: a késztermékek után 20 százalékot, az alkatrészek után 30 százalékot vonnának el az ukrán hadsereg javára.