Röviden:
- Az Európai Unió Tanácsa a nyárig csupán két tárgyalási klasztert nyitott meg Ukrajna számára.
- A további fejezetek megvitatását a magyar kormány blokkolja, a nyugat-balkáni államok érdekeire hivatkozva.
- A valódi akadályt az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc európai uniós átvilágítása jelentheti Kijevnek.
Kijev abban bízott, hogy idén nyáron mind a hat csatlakozási klasztert megnyithatja az EU-val, de a folyamat jelentősen lelassult – írja a Babel. A magyar vétó mellett a szigorú brüsszeli normáknak való megfelelés is évekre elnyújthatja az integrációt.
Július 14-én Brüsszelben az unió hivatalosan is megnyitotta a külkapcsolatokról szóló hatodik klasztert, amely a diplomáciai források szerint a legkisebb és legegyszerűbb blokk. A nyitóeseményen részt vett Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes, akit órákkal később a Legfelsőbb Tanács Kijevben leváltott.
A belső piacra és a versenyképességre vonatkozó fejezeteket Magyarország továbbra is blokkolja. Magyar Péter miniszterelnök azzal indokolta a lépést, hogy Ukrajna gyorsított felvétele igazságtalan lenne a régóta várakozó nyugat-balkáni országokkal szemben. Az uniós nagykövetek júliusi egyeztetésein nem sikerült áttörést elérni, így a kérdés legkorábban ősszel kerülhet újra terítékre.
A vétók esetleges feloldása után következik a legkritikusabb szakasz, az időközi jogállamisági jelentés elkészítése. Az Európai Bizottság ebben értékeli, hogy az ukrán jogrendszer mennyiben felel meg az uniós normáknak a bírói függetlenség és a korrupcióellenes küzdelem terén. Egyetlen további fejezetet sem lehet lezárni addig, amíg a brüsszeli testület nem ad pozitív minősítést.
A folyamat elhúzódására intő példa Montenegró, amely több mint egy évtizedig várt a jogállamisági feltételek elfogadására, és csak 2024 júniusában léphetett tovább. Ezzel szemben Albánia 2022-ben kezdte a tárgyalásokat, és 2026 májusában már sikeresen teljesítette az időközi követelményeket.
