Röviden:
- Hétfőn megkezdődtek a Tisza-kormány 11 miniszterjelöltjének parlamenti bizottsági meghallgatásai.
- Marad a rezsicsökkentés és az orosz energiaimport, de reformot ígérnek az oktatásban, egészségügyben és külpolitikában.
- Nyilvánosságra hozzák a Pegasus-botrány részleteit és az ügynökaktákat; a honvédelmi jelölt kizárta a katonák ukrajnai küldését.
Hétfőn megkezdődtek az új Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti meghallgatásai – az Index összefoglalója szerint a leendő tárcavezetők tíz területen adtak számot elképzeléseikről, és több érzékeny ügyben – Pegasus, ügynökmúlt, orosz energia – is egyértelmű álláspontot fogalmaztak meg. A bizottságok rendre megszavazták a jelöltek kinevezését.
Energia és gazdaság
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt közölte: Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a forrásait, a rezsicsökkentés pedig megmarad. A korábban a Shell globális alelnökeként dolgozó szakember a befektetői bizalom helyreállítását, a korrupció visszaszorítását és az uniós befagyasztott források mielőbbi hazahozatalát jelölte meg első prioritásként. Szerinte a pazarlás és a korrupció éves szinten akár három-négyezer milliárd forintos veszteséget okozhat a magyar gazdaságnak. A Paks II.-szerződések felülvizsgálatát szintén szükségesnek tartja. A bizottság ellenszavazat nélkül, 12 igen és három tartózkodás mellett támogatta kinevezését.
Oktatás és egészségügy
Lannert Judit oktatási miniszterjelölt az egész rendszer – óvodától felsőoktatásig tartó – átfogó reformját ígérte: visszaállítja a szabad tankönyvválasztást, felülvizsgálja a tankerületi rendszert, és visszaveszi a korábban elbocsátott pedagógusokat. Hegedűs Zsolt egészségügyi jelölt évente mintegy 500 milliárd forintos többletforrást ígért az ágazatnak, és bejelentette, hogy Karikó Katalin Nobel-díjas kutató az egészségügyi tanácsadó testület tagja lesz. Közölte: az ország a GDP 4,1 százalékát fordítja egészségügyre, miközben az uniós átlag 7 százalék körül van. A Mentőszolgálatot 2027 januárjáig miniszteri biztos irányítja.
Külügy, belügy, honvédelem
Orbán Anita leendő külügyminiszter szerint Magyarország az elmúlt években túl sokszor viselkedett „kerékkötőként” az EU-ban; a jövőben a vétót nem használnák belpolitikai fegyverként, és 2030-ig teljesítenék az euróbevezetés feltételeit. Az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz kerül vissza. Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt nyilvánosságra hozza a Pegasus-botrány összes részletét és az ügynökaktákat; a déli határkerítés és a TEK megmarad. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi jelölt kizárta, hogy magyar katonákat vagy fegyvereket küldenének az ukrajnai háborúba, és nem állítják vissza a sorkatonaságot sem; minden korábban elbocsátott katonát visszavesznek.
További tárcák
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt észtországi mintájú digitális állam kiépítését tűzte ki célul. Vitézy Dávid közlekedési jelölt „le kell zárni a vasútrombolás korszakát” jelszóval a bezárt vonalak felülvizsgálatát és átfogó járműfejlesztési programot ígért.
Agrártárca és környezetvédelem: Bóna Szabolcs a fiatal gazdák támogatását és a magyar föld védelmét, Gajdos László egy új országos környezetvédelmi hatóság felállítását és az akkumulátorgyárakra vonatkozó szigorúbb bírságrendszert helyezte kilátásba; 2027-től betiltanák a vadállatok cirkuszi szerepeltetését. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért felelős jelölt módosítaná a választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részeit, és öt évre visszamenőleg átvilágítaná a Bethlen Gábor Alapot.
