Röviden:
- Egyre gyakoribbak a fizikai támadások az ukrán toborzótisztek ellen, idén már halálos áldozata is volt az erőszaknak.
- A lakossági bizalmatlanságot a korrupciós botrányok és az erőszakos utcai előállításokról szóló felvételek is táplálják.
- A kijevi kormányzat egyelőre adós maradt a folyamatos konfliktusokat generáló toborzási rendszer átfogó reformjával.
Évről évre erőszakosabbá válik az ukrajnai mozgósítás, ami már a hátországban szolgáló, sokszor a fronton megsebesült katonák életét is közvetlenül veszélyezteti – derül ki a Kyiv Independent cikkéből. A sorozótiszteket egyre több utcai atrocitás éri, miközben az állampolgári ellenállás és a késlekedő kormányzati intézkedések tovább mélyítik a bizalmi válságot.
A háború elején tapasztalt lelkesedés mára eltűnt, a hadkötelesek jelentős része pedig megpróbálja elkerülni a szolgálatot. Mivel a postai úton kiküldött behívókat a legtöbben figyelmen kívül hagyják, a katonai és rendőri egységek egyre gyakrabban folyamodnak utcai igazoltatásokhoz, illetve kényszerített előállításokhoz.
Ezek az intézkedések rendszeresen tettlegességig fajulnak. Az ukrán országos rendőrség adatai szerint az év első négy hónapjában már 118 támadás érte a toborzókat. Az orosz invázió kezdete óta három tiszt vesztette életét az incidensek során, köztük egy 52 éves veterán is, akit idén Lvivben késeltek halálra egy intézkedés közben.
Szakadék a lakosság és a hadsereg között
A társadalmi feszültséget a sorozóirodák körül kirobbant korrupciós botrányok, az orvosi papírokkal való visszaélések és az erőszakos fogvatartásokról készült felvételek is fokozzák. Áprilisban Ungváron például a helyi toborzóközpontban uralkodó tarthatatlan higiéniai állapotok miatt tettek közzé fotókat. Az intézményrendszerrel kapcsolatos panaszok száma meredeken emelkedik: míg 2022-ben csupán tizennyolc, addig idén az első negyedévben már több mint ezerszáz bejelentés érkezett az ombudsmanhoz.
A Rating ukrán közvélemény-kutató felmérése szerint tavalyra huszonnégy százalékra zuhant a sorozótisztekbe vetett társadalmi bizalom. A hátországban szolgálatot teljesítő, korábban a fronton harcoló katonák a mindennapokban is érzékelik a lakosság ellenségességét.
A súlyos sebesülése után Voliny megyébe áthelyezett volt szakaszparancsnok, Mikola arról számolt be, hogy a civilek sokszor a toborzókon vezetik le a stresszt és a pánikot.
Sokan, köztük a saját ismerőseim is, már ellenségként tekintenek a sorozótisztekre.
Áthárított felelősség
Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök januárban a mozgósítási rendszer megtisztítását ígérte, a védelmi tárca hónapok óta nem hajtott végre érdemi változtatásokat. Kirilo Budanov áprilisban egyértelművé tette, hogy a toborzás a háború folytatásának alapfeltétele, így azt nem lehet leállítani, csupán az embertelen bánásmódot kellene felszámolni.
Olha Resetilova katonai ombudsman szerint a kényszersorozást a polgári közigazgatásnak és a bűnüldöző szerveknek kellene átvenniük a hadseregtől. Az ukrán sajtó értesülései szerint a Védelmi Minisztérium már fontolgatja, hogy a jövőben kizárólag rendőrök szállíthatnák be a hadköteleseket, ám az elképzelést a rendőrség vezetése egyelőre határozottan elutasítja.
Mi következhet?
- A mozgósítási feladatokat átszervezhetik a polgári közigazgatás és a rendőrség bevonásával.
- Érdemi reformok hiányában tovább fokozódhatnak az utcai összecsapások a civilek és a katonák között.
