Röviden:
- Két eltérő korrupcióellenes stratégiát is benyújtottak az ukrán parlamentnek a 2026 és 2030 közötti időszakra.
- A dokumentum elfogadása szigorú feltétele az Európai Uniótól várt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatásnak.
- A kormányzati módosítások a legfőbb ügyészség és az állami nyomozóiroda átlátható reformját is blokkolnák.
Egymással versengő tervezetek kerültek a kijevi Legfelsőbb Tanács elé a következő évekre szóló korrupcióellenes stratégia kapcsán, miután az ukrán kormány megpróbálta kivenni a kényes reformokat a végleges szövegből – derül ki az Ukrainszka Pravda elemzéséből. A politikai játszmák nemcsak a jogállamisági mutatókat, hanem a háborúban álló ország európai integrációját és költségvetési stabilitását is fenyegetik.
A Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség több mint két évig dolgozott a 2026–2030-as cselekvési terven, amelynek során több száz szakértőt vontak be, és tucatnyi nyilvános vitát tartottak. Az április elején lezárt és a minisztériumok által is jóváhagyott végleges javaslatot a minisztertanács azonban hetekig visszatartotta. A késlekedést megelégelve Anasztaszia Ragyina, a parlament korrupcióellenes bizottságának elnöke május 13-án az eredeti, módosítatlan szöveget nyújtotta be a képviselőknek.
A kijevi vezetés két nappal később lépett, és továbbította a saját, jelentősen átírt verzióját. A tervezetükből teljesen törölték a legfőbb ügyész kinevezési eljárásának politikai kockázataira vonatkozó részeket, és kivették az Állami Nyomozó Iroda átlátható pályáztatására vonatkozó utalásokat is.
Kulcsfontosságú intézményeket korlátoznának
A kormányzati dokumentum emellett szűkítené a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség autonómiáját is. A módosítások értelmében a jövőben megvonnák tőlük a jogot, hogy a legfőbb ügyész jóváhagyása nélkül indítsanak büntetőeljárást parlamenti képviselők ellen. Ragyina szakbizottsági elnök szerint a kabinet lépése veszélyes eltérést jelent az eredeti megállapodásoktól.
Az új stratégia késedelem nélküli, átlátható elfogadása szigorú feltétele az ukrajnai uniós pénzügyi eszköznek, amely 50 milliárd eurós támogatást biztosít Kijev számára a 2024–2027-es időszakban. Tarasz Kacska európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes korábban már jelezte a folyamat nehézségeit, miközben Brüsszel egyértelmű határidőt szabott 2026 második negyedévének végéig.
Mi következhet?
- A parlament az eredeti stratégiát fogadja el, biztosítva az uniós milliárdok folyósítását.
- A felpuhított tervezet átnyomása miatt az EU felfüggeszti a létfontosságú pénzügyi támogatást.
