Röviden:
- Andrij Szibiha kijelentette, hogy az ukrán vezetés továbbra is a teljes jogú uniós tagságot követeli.A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij korábbi elutasító álláspontja a szimbolikus tagságokkal kapcsolatban változatlan. Kijev számára az integráció stratégiai célja nem cserélhető le alternatív megoldásokra.
- Ukrajna nem ellenzi az átmeneti megoldásokról szóló vitákat, ha azok elősegítik a csatlakozást.A tárcavezető pénteken jelezte, hogy nyitottak a kreatív formátumok megvitatására. Elmondása szerint az ukrán diplomácia a nem nyilvános javaslatokról is tud, és folyamatosan egyeztet a partnerekkel.
- A társult uniós tagságra vonatkozó új berlini javaslat megosztja az európai politikusokat.A német felvetés egy különleges státuszt kínálna Ukrajnának, amit a szövetségesek egy része fenntartásokkal kezel. Robert Fico szlovák miniszterelnök már nyilvánosan is felszólalt az elképzelés ellen.
Bár az ukrán diplomácia hajlandó tárgyalni az átmeneti integrációs modellekről, Kijev végső célja kizárólag a teljes jogú európai uniós tagság lehet – derül ki a Jevropejszka Pravda cikkéből. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken egyértelművé tette, hogy a társult státuszra vonatkozó nyugati javaslatok nem írhatják felül az ország stratégiai törekvéseit.
A tárcavezető egy online háttérbeszélgetésen reagált Friedrich Merz felvetésére, amely egy új, társult uniós viszonyrendszert kínálna a kelet-európai országnak. A diplomata sem nyíltan nem támogatta, sem kategorikusan nem utasította el a politikus ötletét. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kijevi adminisztráció hivatalos álláspontja nem változott az ügyben.
Kifejtette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök korábbi iránymutatása továbbra is érvényes, amely elutasítja a pusztán szimbolikus integrációs lépéseket. Szibiha jelezte, hogy bár figyelemmel kísérik az új modellekről szóló párbeszédet, ezek a formulák nem pótolhatják a tényleges csatlakozást.
Látjuk, hogy zajlanak a viták, és keressük a tagsághoz vezető utat. Rendben van, hogy ezek az egyeztetések folynak, de nem írhatják felül a stratégiai álláspontunkat, ami a teljes jogú és egyenjogú tagságot jelenti az Európai Unióban.
Az ukrán diplomácia a háttérben formálódó uniós elképzelésekről is tud, és rendszeresen konzultál róluk a nyugati fővárosokkal. A berlini tervek egy különleges uniós státuszt körvonalaznak, ám a kezdeményezés már ellenállásba ütközött az európai színtéren. Robert Fico szlovák miniszterelnök az elsők között utasította el nyilvánosan a társult tagság gondolatát.
Mi következhet?
- Elhúzódnak a viták az uniós tagállamok és Kijev között a javasolt különleges státusz formájáról.
- Sikerül egy olyan átmeneti modellt kidolgozni, amely rögzíti a teljes jogú csatlakozás garanciáit.















