Röviden:
- Az ENSZ három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az ukrán menekültek jövőjével kapcsolatban.Ha a háború elhúzódik, a jelenleg külföldön tartózkodók 99%-a végleg letelepedne a fogadó országban. Egy esetleges ukrán győzelem esetén is közel 1,7 millióan maradnának kint.
- A legtöbben Németországban, Szlovéniában és Észtországban tervezik a hosszú távú tartózkodást.Magyarországon és Moldovában a legalacsonyabb a maradási hajlandóság. Elsősorban a keleti és déli régiókból érkezők, illetve a kisgyermekes családok kerülik a visszatérést.
- A szervezet a menekültstátusz fokozatos, legális átalakítását javasolja az európai államoknak.Az átmeneti védelem 2027 márciusában lejár, amire az uniós rendszerek nincsenek felkészülve. Számos ukrán állampolgár jövedelme nem éri el a munkavállalási engedélyekhez szükséges szintet.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) arra figyelmeztet, hogy még egy törékeny béke esetén is Európában maradna az ukrán menekültek több mint fele. A szervezet a 2027 tavaszán lejáró átmeneti védelem hirtelen megszüntetésének veszélyeire is felhívta a figyelmet – vette észre a Znaj.ua.
Milliók nem térnek haza
A szervezet három lehetséges kimenetelt vizsgált a háború alakulása alapján. A legborúslátóbb becslés szerint, ha a fegyveres konfliktus tovább folytatódik, a menekültek 99%-a, azaz több mint 5 millió ember az Európai Unióban marad.
Egy kompromisszumos, törékeny béke esetén – amelyben az orosz erők megtartják a megszállt területek feletti ellenőrzést – 2,9 millió ukrán állampolgár nem térne vissza hazájába. A legkedvezőbb forgatókönyv, egy 2026 év végi ukrán győzelem is azt jelentené, hogy 1,67 millióan végleg külföldön telepednek le.
Hol maradnának a legtöbben?
A kutatásból kiderült, hogy a menekültek 67%-a Németországban képzeli el a jövőjét, de magas a maradási szándék Szlovéniában (64%) és Észtországban (61%) is. Ezzel szemben Magyarországon (38%) és Moldovában (34%) a legkisebb az esélye annak, hogy az ukránok tartósan ott ragadnak.
A hazatérést leginkább a keleti és déli régiókból érkezők vetették el. Szintén az európai letelepedést választják a dolgozó taggal rendelkező háztartások, a kisgyermekesek, valamint a sérülékeny csoportok, például az egyedülálló szülők és az idősek.
Jogi bizonytalanság fenyeget
A felmérés rávilágított arra, hogy az átmeneti védelemben részesülők 59%-a az elkövetkező egy évben hivatalosan is megváltoztatná a státuszát. A többség azonban nem ismeri az eljárásokat, és a szigorú jövedelmi elvárások miatt sokan nem is kaphatnak hagyományos munkavállalási engedélyt.
Az ENSZ ügynöksége arra kéri a fogadó országokat, hogy biztosítsanak tartós letelepedési engedélyeket, és számítsák be az eddig eltöltött időt. A szervezet kiemelte, hogy az átmeneti védelem hirtelen leállítása súlyos jogi és szociális válságot okozhat Európában.














