Röviden:
- Friedrich Merz társult uniós tagságot javasol Kijevnek a teljes jogú csatlakozás előtt.
- A tervezet szerint az ukránok bizonyos uniós testületekben szavazati jogot és védelmi garanciákat kapnának.
- A különleges jogokat azonnal visszavonnák, ha a kijevi vezetés eltérne az alapvető európai értékektől.
Új, úgynevezett társult tagsági státuszt hozna létre Ukrajna számára az Európai Unióban Friedrich Merz német kancellár – derül ki a Spiegel beszámolójából. A politikus az uniós tagállamok vezetőinek küldött levelében azzal indokolta a javaslatot, hogy az ország háborúban áll, ugyanakkor jelentős haladást ért el a csatlakozási tárgyalásokon.
A német kormányfő geopolitikai szükségszerűségnek nevezte a bővítést, de elismerte, hogy a hagyományos csatlakozási folyamat túlságosan időigényes. Az általa felvázolt átmeneti modell több jogot és kötelezettséget adna az ukrán vezetésnek, mint amennyivel egy átlagos tagjelölt rendelkezik.
A tervezet értelmében a kijevi képviselők szavazati joggal vehetnének részt az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa ülésein. Az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban egyelőre csak tanácskozási jogot kapnának, az Európai Bíróságon pedig különleges státuszhoz jutnának.
Védelmi garanciák és szigorú feltételek
A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy kiterjesztené Ukrajnára az unió kölcsönös segítségnyújtásról és védelemről szóló 42.7-es cikkelyét, ami érdemi biztonsági garanciát jelentene a harcban álló államnak. Emellett megkezdődne az ország fokozatos integrációja a közös európai költségvetésbe.
A kancellár ugyanakkor egy szigorú fékmechanizmust is beépítene az új rendszerbe. Ha a kijevi kormányzat letérne a kijelölt útról és megsértené az alapvető uniós értékeket, a biztosított kedvezményeket azonnal csökkenteni lehetne. A politikus a nyugat-balkáni országok és Moldova számára is felgyorsított, de Ukrajnáétól eltérő integrációs terveket javasolt a levélben.
Mi következhet?
- Az uniós tagállamok támogatják a kancellár javaslatát, és felgyorsítják az ukrán integrációt.
- Hosszadalmas viták kezdődnek a tagállamok között az átmeneti státusz jogi hátteréről.
- Több ország megvétózza a tervezetet az ukrán szavazati jog és a védelmi garanciák miatt.
