Röviden:
- Az európai vezetők különmegbízottat küldenének az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokra Vlagyimir Putyinhoz.
- Szakértők szerint minimális az esély a megegyezésre az EU és Oroszország nyílt ellenségeskedése miatt.
- A washingtoni nyomás és az iráni háború okozta energiaválság kényszeríti kompromisszumra az európai gazdaságokat.
Az európai vezetők az elmúlt hetekben egyre többször vetik fel, hogy tárgyalóasztalhoz kellene ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárása érdekében – derül ki a Strana elemzéséből. A diplomáciai nyitás mögött komoly geopolitikai és gazdasági kényszerek húzódnak meg, miközben a szakértők többsége mély szkepticizmussal figyeli a fejleményeket.
A brüsszeli folyosókon már egy különleges uniós megbízott kinevezését is fontolgatják. A szakértői körökben azonban erős a gyanakvás a hirtelen jött békevágy kapcsán, hiszen ha az Egyesült Államoknak sem sikerült közös pontot találnia Kijev és Moszkva között, kevéssé valószínű, hogy ez egy nyíltan ellenségeskedő Európának sikerülne. Donald Tusk lengyel miniszterelnök nemrég egy hónapokon belüli orosz NATO-támadást vizionált, míg az orosz vezetés az Ukrajnát támogató európai célpontok lövésével fenyegetőzik.
Trump és az iráni válság szorításában
A lap szerint a közeledés egyelőre részben a nyilvánosságnak szóló üzenet: miután a washingtoni közvetítés elakadt, az európaiak meg akarják mutatni, hogy nem szorulnak a partvonalra. A háttérben azonban mélyebb, a 2025-ös geopolitikai földrengésből fakadó okok is meghúzódnak. Donald Trump hatalomra kerülésével az Egyesült Államok nemcsak a konfliktus gyors lezárását követelte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, hanem egyre ellenségesebben lép fel az Európai Unióval szemben is.
A helyzetet tovább súlyosbítja a Közel-Keleten kirobbant iráni fegyveres konfliktus, amely az egekbe lökte az energiaárakat. Az amerikai katonai garanciák meggyengülése és az egyre elviselhetetlenebb gazdasági terhek miatt az európai vezetés számára már nem tűnik teljesen vállalhatatlannak a kapcsolatok rendezése a Kremllel. Moszkva számára eközben a dróncsapások okozta gazdasági károk és az elhúzódó hadviselés társadalmi fáradtsága teheti vonzóvá az egyeztetéseket.
Kibékíthetetlen ellentétek a felek között
Ha a diplomaták végül tárgyalóasztalhoz is ülnek, a kompromisszum esélye minimális. Oroszország várhatóan a szankciók teljes feloldását, az elfoglalt területek feletti joghatóság elismerését és az ukrán csapatok Donyec-medencéből való kivonását fogja követelni. Brüsszel ezzel szemben legfeljebb a frontvonal befagyasztását és bizonyos ukrán biztonsági garanciákat tudna felajánlani, amit Moszkva eddig mereven elutasított.
A megegyezést alapvetően nehezíti, hogy Európa és Oroszország jelenleg egzisztenciális fenyegetésként tekint egymásra. A feszültséget a különböző politikai és katonai érdekcsoportok is szítják, Kijev pedig hagyományosan ellenzi, hogy a feje felett kössenek alkut a nagyhatalmak. A megállapodásra ráadásul rendkívül szűk időablak áll rendelkezésre: ha Washington ismét stratégiát vált, a békefolyamat végleg megrekedhet.
Mi következhet?
- Brüsszel és Moszkva sikeresen megállapodik a frontvonal befagyasztásában, ami csökkenti az energiapiaci nyomást.
- A tárgyalások gyorsan összeomlanak az eltérő feltételek miatt, így marad a magas feszültség és a gazdasági bizonytalanság.
- A diplomáciai kudarcot követően a konfliktus eszkalálódik, és Oroszország beváltja az európai célpontok elleni fenyegetéseit.
