Röviden:
- Hatalmas adósságot halmoztak fel az ukrán közüzemi szolgáltatók, ami a téli felkészülést is veszélyezteti.A kormányzati moratórium miatt a lakossági tarifák nem fedezik a valós költségeket. Az állami kompenzáció akadozik, így a vállalatok évek óta veszteségesen működnek.
- A kifizetetlen számlák láncreakciót indítottak el az ukrán energiaszektor minden szintjén.Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes szerint a távhőszolgáltatók adóssága a háború alatt 150 milliárd hrivnyára nőtt. Eközben a lakosság is több tízmilliárdos elmaradásban van.
- A súlyos forráshiány miatt leállhatnak a lebombázott hálózatok helyreállítási munkálatai.Kijev most uniós és nemzetközi segélyekből, valamint az állami vállalatok osztalékából próbálja megmenteni a rendszert. A kritikus infrastruktúrák számára külön áramellátási mechanizmust is terveznek.
Kritikus helyzetbe került az ukrán közüzemi hálózat az egyre duzzadó adósságállomány és az állandó orosz légicsapások miatt – hívja fel a figyelmet a Znaj.ua portál. A forráshiány már a téli fűtési szezonra való felkészülést is érdemben hátráltatja.
A lakossági terhek befagyasztása miatt a szolgáltatók évek óta veszteségesen üzemelnek. Hennagyij Rjabcev energetikai szakértő rámutatott, hogy az állam nem tudja teljeskörűen kompenzálni a rögzített tarifák és a valós piaci árak közötti különbözetet. A helyzetet tovább rontja, hogy az Ukrenerho állami hálózatüzemeltető is késik a kifizetésekkel a kiegyenlítő energiát biztosító erőművek felé.
Láncreakciót indítottak a kifizetetlen számlák
Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint a távhőszolgáltatók adóssága a Naftohaz állami gázvállalat felé a háború kitörése óta a két és félszeresére, mintegy 150 milliárd hrivnyára ugrott. Az ExPro elemzőközpont adatai alapján az év első hónapjaiban az Ukrenerho tartozásai is jelentősen nőttek, miközben a piaci szereplők több mint 46 milliárd hrivnyával adósak a hálózatüzemeltetőnek.
Az Ekonomicsna Pravda számításai szerint eközben az ukrán lakosság fűtési és melegvíz-tartozása eléri a 36,7 milliárd hrivnyát. A hiányzó bevételek miatt a vállalatok nem tudják finanszírozni a lebombázott energetikai létesítmények javítását. A kedvezményes gázvásárlási feltételek eltörlése nyomán ráadásul több olyan kapcsolt energiatermelő berendezést is le kellett állítani, amelyek egyszerre biztosítottak áramot és hőt.
A kijevi kabinet jelenleg alternatív finanszírozási forrásokat keres a szektor megmentésére. Az állami költségvetés mellett az Európai Unió és más nemzetközi partnerek támogatására, valamint az állami cégek osztalékára támaszkodnának. Külön áramellátási mechanizmust is bevezetnének a vízművek és a távhőszolgáltatók számára, a lakossági befizetéseket pedig automatikusan az adósságok rendezésére irányítanák.
Mi következhet?
- A nemzetközi segélyek és az új szabályozások időben stabilizálják az ukrán hálózatot.
- A részleges pénzügyi mentőcsomagok miatt télen akadozhat a lakossági szolgáltatás.
- A javítások elmaradása miatt a hideg beálltával összeomlik a fűtési rendszer.
















