Röviden:
- Orbán Viktor volt miniszterelnök közvetlen utasítására csapott le a Terrorelhárítási Központ az ukrán pénzszállítókra márciusban.
- A razzia a magyar titkosszolgálatok megkérdőjelezhető értesülésein és egy volt ukrán kém megfigyelésén alapult.
- Az akció komoly diplomáciai feszültséget és jogi eljárásokat vont maga után az abszurd kivitelezés miatt.
Kizárólag Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai döntése állt a március 5-i, ukrán pénzszállítók elleni látványos TEK-akció hátterében – derül ki a Telex részletes tényfeltáró cikkéből. A hivatalos szervek érdemi bizonyítékok nélkül asszisztáltak a huszonhétmilliárd forintnyi készpénz és arany lefoglalásához, amelyet az új budapesti vezetés azóta hiánytalanul visszaszolgáltatott az ukrán állami banknak.
Erőből akarta letörni az olajblokádot a volt kormányfő
A volt miniszterelnök egyértelműen erődemonstrációnak szánta az ukrán furgonok feltartóztatását az alacskai pihenőhelynél. A korábbi kabinet belső ügyeire rálátó források szerint a lépés közvetlen válasz volt arra, hogy a Barátság kőolajvezetéken leállt az orosz tranzit. Orbán Viktor meg volt győződve róla, hogy Kijev politikai okokból, szándékosan blokkolja az energiahordozót, ezért hatalmi szóval akarta kikényszeríteni a szállítások újraindítását.
A határozott politikai szándékot támasztja alá az a beszéde is, amelyet éppen a rajtaütés napján mondott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. A politikus akkor kijelentette, hogy semmilyen kiegyezés nem lesz, és feltétel nélkül rá fogják kényszeríteni az ukránokat a vezeték megnyitására. Az akció pontos időzítését a Miniszterelnöki Kabinetiroda illetékes államtitkársága határozta meg, és a fejleményekről a kormányfőt is folyamatosan tájékoztatták aznap.
Jóllehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezik saját bevetési egységgel, a látványosabb Terrorelhárítási Központot vezényelték a helyszínre. A fegyveresen végrehajtott akció során az ukrán állampolgárságú kísérőket bilincsbe verték, majd órákkal később gyanúsítás nélkül elengedték és kiutasították Magyarországról. Az esetet Lázár János volt miniszter akkor úgy kommentálta, hogy a pénzt biztosan nem adják vissza, a Fideszhez köthető média pedig mesterséges intelligenciával generált képekkel próbálta bűnözőkként beállítani a szállítókat.
Titkosszolgálati játszmák és hamis vádak
A hivatalos eljárást az Alkotmányvédelmi Hivatal indította el, miután az Információs Hivatal adatokat gyűjtött az ukrán konvojt vezető férfiról. Hennagyij Kuznyecov korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bizalmi emberével, a pénzmosással vádolt Andrij Jermakkal ápolt szoros kapcsolatot. A magyar hírszerzés arra gyanakodott, hogy a hatalmas mennyiségű, többségében amerikai eredetű készpénz mozgatása mögött korrupciós ügyletek állhatnak.
A gyanú annyira gyenge lábakon állt, hogy az Információs Hivatal nem akarta vállalni a hivatalos feljelentést, ráadásul az elkapkodott rajtaütés tönkretette a saját felderítési műveletüket. Az osztrák hatóságok és a jegybank értetlenül álltak a magyar vádak előtt, hangsúlyozva, hogy a Raiffeisen Banktól induló transzport teljesen bevett és legális banki gyakorlat. Hiába próbálta az Osztrák Szabadságpárt is politikai tőkeként felhasználni az esetet, az osztrák igazságügyi minisztérium megerősítette, hogy semmilyen hazai eljárás nem indult.
A tavaszi választási vereség után radikális fordulat állt be az ügy megítélésében, a hatóságok pedig teljesen visszakoztak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hiánytalanul visszaszolgáltatta az ukrán állami Oscsadbank vagyonát, a határrendészet pedig törölte a sofőrök kiutasítását. Közben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség jogellenes fogvatartás miatt kezdett vizsgálódni, miután a kijevi pénzintézet hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést a történtek miatt.
Fotó: Huszti István / Telex
