Röviden:
- Irán kizárta a békemegállapodás vasárnapi aláírását az újabb bejrúti izraeli légicsapások miatt.
- Donald Trump élesen bírálta Izraelt, amiért akciójával veszélybe sodorta az érzékeny tárgyalásokat.
- A tervezet feloldaná az iráni kikötők blokádját és huszonötmilliárd dollárnyi befagyasztott vagyonhoz engedné Teheránt.
Bár a pakisztáni közvetítéssel zajló egyeztetések már a célegyenesbe értek, Irán az Egyesült Államokkal kötendő paktum elhalasztása mellett döntött a legújabb izraeli katonai akciók nyomán – derül ki az Espreso beszámolójából. A közel-keleti feszültség kiújulása miatt Donald Trump amerikai elnök is kemény kritikával illette a zsidó államot, miközben Teheránban ezrek követelik a békefolyamat leállítását.
Izraeli csapás akasztotta meg a folyamatot
Mohammad Bager Galibaf iráni parlamenti elnök kijelentette, hogy a Bejrút külvárosait ért izraeli bombázások után lehetetlen a békekötés. A politikus szerint az eset rávilágít arra, hogy Amerikának nincs meg a kellő akarata vagy képessége a kötelezettségei kikényszerítéséhez. Hozzátette, hogy a politikai kettős játék mára elavulttá vált a régióban.
Eszmail Bagai, az iráni külügyminisztérium szóvivője óva intett a konkrét dátumok megnevezésétől, egyértelműsítve, hogy a vasárnapra várt ceremónia elmarad. Megerősítette ugyanakkor, hogy a befagyasztott iráni vagyon felszabadítása a megegyezés elválaszthatatlan részét képezi, és követelte a külföldi katonai támaszpontok felszámolását.
Donald Trump a Truth Social platformon reagált a fejleményekre, hangsúlyozva, hogy a bejrúti támadásnak nem lett volna szabad megtörténnie az alku küszöbén. Az amerikai államfő felszólította Izraelt és a Hezbollahot a kölcsönös csapások beszüntetésére.
„Izraelnek joga van megvédeni magát, de a támadás, amelyre reagált, nagyon jelentéktelen és értelmetlen volt, senki sem sérült vagy halt meg, és ennek nem szabadna megzavarnia ezt a fontos folyamatot”
Belső ellenállás Teheránban
Iránon belül egyre nagyobb az ellenállás a készülő egyezménnyel szemben. Teheránban és több más nagyvárosban keményvonalas tüntetők vonultak az utcákra, elutasítva az amerikai közeledést. A megmozdulásokon kifejezetten a tárgyalásokat vezető Abbász Aragcsi külügyminiszter lemondását követelték.
A fegyveres erők befolyása a belső tiltakozások ellenére is stabil maradt. Szakértők szerint az amerikai bombázások okozta veszteségek dacára az Iszlám Forradalmi Gárda hazai pozíciói megerősödtek a konfliktus alatt.
A megállapodás részletei
A felek által kidolgozott szándéknyilatkozat-tervezet három fő területet, a hajózást, a pénzügyeket és a nukleáris programot fedi le. Az iszlám köztársaság azonnal megnyitná a Hormuzi-szorost a kereskedelmi hajózás előtt, míg Washington harminc napon belül feloldaná az iráni kikötők tengeri blokádját. Emellett az Egyesült Államok beleegyezett, hogy huszonötmilliárd dollárnyi eszközt szabadít fel, és ideiglenesen felfüggeszti az olajszankciókat.
Az atomprogram kérdését egy külön, hatvannapos tárgyalási blokkban rendezik majd az aláírást követően. Teherán vállalja, hogy nem állít elő és nem vásárol nukleáris fegyvert, az amerikai elképzelések szerint pedig a magasan dúsított uránkészleteket a jövőben fel kell hígítani vagy meg kell semmisíteni.
A diplomáciai próbálkozás egy hónapokon át tartó, súlyos globális gazdasági hatásokkal járó konfliktus lezárását célozza. A 2026 februárjában indított, Ali Hamenei legfelsőbb vezető halálával végződő amerikai–izraeli katonai művelet után a feszültség mindvégig folyamatos maradt a térségben, hiába hirdettek fegyverszünetet áprilisban.
Mi következhet?
- Izrael és a Hezbollah leállítja az összecsapásokat, így napokon belül sor kerülhet a hivatalos aláírásra.
- A politikai egyeztetések elhúzódnak az iráni belső tiltakozások és a technikai részletek tisztázatlansága miatt.
- Az incidensek folytatódnak, a paktum végleg elbukik, ami a közel-keleti háború újbóli fellángolásához vezet.
