Röviden:
- Az ukrán külügy a kint tartózkodók önkéntes hazatérését szorgalmazza az európai partnerekkel egyeztetve.A cél a biztonságos körülmények és az infrastrukturális feltételek megteremtése, mint amilyen a zaporizzsjai földalatti iskolák építése. A kormány ugyanakkor kiáll a legálisan kint tartózkodók átmeneti védelmének fenntartása mellett.
- Megcáfolták azokat a pletykákat, miszerint az ukrán állam fizetne a hazatérő menekülteknek.Heorhij Tihij külügyi szóvivő szerint Andrij Szibiha miniszter korábbi szavait félreértelmezték. Valójában egyes befogadó országok – például Svájc – finanszíroznák saját költségvetésükből a hazatelepülést, ezzel spórolva szociális kiadásaikon.
- Brüsszelben fontolgatják a 23 és 60 év közötti ukrán férfiak automatikus védelmének megvonását.Bár az Európai Unió 2028-ig meghosszabbítaná a menedékes státuszt, Magnus Brunner uniós biztos megerősítette a kivételezésről szóló egyeztetéseket. Németország és Ausztria már szorgalmazza, hogy a hadkötelesek a jövőben csak egyéni elbírálás után kaphassanak oltalmat.
Kijev aktív tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a menekültek hazatérését ösztönző programokról, miközben felmerült a hadköteles korú férfiak európai védelmének szűkítése. A Holosz Karpat beszámolója szerint az ukrán diplomácia egyszerre próbálja hazacsábítani a polgárait és garantálni a kint maradók alapvető jogait.
Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője egy június 10-i tájékoztatón egyértelműsítette a kormány álláspontját a külföldön tartózkodókkal kapcsolatban. A vezetés minden demográfiai csoport, így a nők és a férfiak önkéntes visszatérésében is érdekelt, de ehhez megfelelő biztonsági és szociális feltételekre van szükség. A szóvivő pozitív példaként említette Zaporizzsját, ahol a földalatti iskolák és óvóhelyek hálózatának kiépítése már több családot hazatérésre ösztönzött.
Az elmúlt időszakban sok spekuláció látott napvilágot a hazatelepülést ösztönző pénzügyi támogatásokról. Tihij határozottan cáfolta azokat a közösségi médiában terjedő híreket, miszerint az ukrán államkincstár állná ezeket a költségeket. Kifejtette: Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelsőbb Tanácsban valójában arról a nemzetközi gyakorlatról beszélt, amelyben a nyugati államok saját büdzséjükből adnak végkielégítést a távozóknak.
A legnagyobb diplomáciai vitát a 23 és 60 év közötti ukrán férfiak helyzete váltotta ki. Több európai ország, köztük Németország és Ausztria fontolgatja, hogy eltörölné számukra az automatikus menedékes státuszt, és egyedi eljáráshoz kötné az oltalmat. A szigorítást az ukrán fegyveres erők mozgósítási igényeivel indokolják a döntéshozók.
Magnus Brunner, a belső ügyekért és migrációért felelős uniós biztos megerősítette a kulisszák mögött zajló egyeztetéseket. Bár Brüsszel stratégiai célja az átmeneti védelem 2028-ig történő meghosszabbítása, az ukrán hatóságok jelzései alapján komolyan vizsgálják a sorköteles korúak kizárásának lehetőségét az általános mechanizmusból.
Mi következhet?
- Az uniós tagállamok egyéni elbíráláshoz kötik az újonnan érkező hadköteles korú ukrán férfiak védelmét.
- Kiterjedt nyugati finanszírozású programok indulnak, amelyek pénzügyi ösztönzőkkel segítik a családok hazatérését.
- Az átmeneti védelem szűkítése miatt megnő az illegálisan Európában tartózkodó és munkát vállaló állampolgárok száma.
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!















