Röviden:
- A NAV belső vizsgálata megállapította, hogy az ukrán aranykonvoj elfogása súlyos jogsértésekkel járt.
- A Terrorelhárítási Központ bevetése szakmailag megalapozatlan volt, az ukrán kísérők papírjai rendben voltak.
- Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredeti feljelentése eltűnt, az ügyészségi kijelölés pedig formailag érvénytelen volt.
Súlyos hiányosságokat és jogsértéseket tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) belső vizsgálata a tavaszi ukrán aranykonvoj-akcióval kapcsolatban – olvasható az Index összefoglalójában. A dokumentum huszonnégy pontban szedi darabokra a március 5-én, az M0-s autóút alacskai pihenőjénél végrehajtott razziát, amelynek során két pénzszállító autót és hét ukrán állampolgárt tartóztattak fel. A járművek az ukrán állami Oscsadbank 40 millió dollárját, 35 millió euróját és kilenc kilogramm aranyát szállították.
Eltűnt iratok, megalapozatlan akció
A belső jelentés szerint a NAV bevonása az ügybe formailag érvénytelen volt. A Legfőbb Ügyészség mindössze egy e-mailt küldött az eljárás megindításáról, ami a büntetőeljárási törvény alapján elégtelen. A helyzetet súlyosbította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által tett eredeti, pénzmosás gyanúját felvető feljelentés eltűnt, hollétéről sem az AH, sem az ügyészség nem tudott számot adni. A dokumentum hiányában a NAV vezetése eleve nem is állapíthatta meg a bűncselekmény alapos gyanúját.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) kirendelése szintén indokolatlannak bizonyult, mivel az ukrán pénzszállítóknak minden papírjuk rendben volt. A szervek között ráadásul komoly nézeteltérés volt a megbilincselés indokoltságáról. A jelentés rávilágít, hogy a hét ukrán, köztük egy volt titkosszolgálati tábornok előállítása tanúként törvénysértőnek minősülhet, ahogyan a konzuli segítségnyújtás felajánlásának elmaradása is. Emellett három napon keresztül jogalap nélkül tartották vissza a banki vagyont.
Mi következhet?
- A belső jelentés napvilágra kerülése után hivatalos kivizsgálás indulhat az eljárás jogszerűségének megállapítására.
- Az ügy diplomáciai feszültséget generálhat Kijev és Budapest között, ha az ukrán fél kártérítést követel a lefoglalás miatt.
