Röviden:
- Példátlan üzemanyaghiány lépett fel a Krím-félszigeten az ukrán fegyveres erők célzott logisztikai csapásai nyomán.
- Az ukrán védelmi tárca kiterjesztette a mélységi csapásméréseket az orosz utánpótlási vonalakra.
- A Kercsi-híd korlátozott teherbírása miatt Oroszország nem képes pótolni a kieső készleteket.
Kritikus üzemanyagválság és „logisztikai zárlat” sújtja az oroszok által megszállt Krím-félszigetet, miután az ukrán hadsereg fokozta a térség ellátási útvonalai elleni csapásokat – derül ki az Ukrainszka Pravda elemzéséből. Az elnyújtott drónkampány következtében a mindennapi élet is akadozik a régióban.
Szabályozott hiány a benzinkutakon
Az ukrán védelmi minisztérium irányításával zajló akciók hatására az orosz vezetés már május végén kénytelen volt korlátozni a benzinfogyasztást. Szergej Akszjonov, az oroszok által kinevezett helyi vezető húsz literben határozta meg a maximálisan kiadható mennyiséget, és megtiltotta a készletezést. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy június elejétől betiltották a készpénzes fizetést, majd Szevasztopolban bevezették a QR-kódos fejadag-rendszert, amelynek kereteit pillanatok alatt kimeríti a lakosság.
A korlátozások azonnal megbénították a tömegközlekedést, mintegy négyszáz autóbusz állt le a félszigeten. Az üzemanyaghiány az alapvető élelmiszerek – cukor, étolaj, gabonafélék – beszerzését is megnehezíti, a kisebb boltok sorra zárnak be a raktárkészletek kimerülése miatt. Szerhij Szapehin, a Pszicheja Tudományos-Műszaki Központ igazgatója az ukrán portálnak elmondta, hogy a jelenlegi helyzet egy szabályozott deficit, ami heteken belül rendszerszintű összeomláshoz vezethet, ha a közművek és az egészségügyi ellátás is akadozni kezd.
A turizmus és a feketepiac reakciója
A hiány kitermelte a maga feketepiacát is. Az ügyeskedők esetenként 450 rubelt is elkértek egy liter benzinért. A közösségi oldalakon elszaporodtak a felháborodott bejegyzések, amelyek a kevéske üzemanyagot pazarolónak tartott sétahajók vagy turisták ellen irányultak. A feszült légkör és a bizonytalanság rányomta a bélyegét a nyári szezonra: az oroszországi foglalások jelentősen visszaestek, az eddigi tervek közel négyötödét pedig lemondták.
Az ukrán fegyveres erők elvágták a szárazföldi folyosót
Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter [a forrásban így szerepel, valójában digitális transzformációért felelős miniszter – a szerk.] május végén jelentette be az úgynevezett „middle strike” (középtávú csapásmérő) program kiterjesztését. Ennek keretében ötmilliárd hrivnyát különítettek el olyan eszközök beszerzésére, amelyekkel az ukrán erők 150–300 kilométeres mélységben rombolhatják a logisztikai és parancsnoki központokat. A stratégia célja, hogy elvágják az orosz csapatok utánpótlását a frontvonal mögött.
A támadások elsődleges célpontjává a Rosztov-na-Donu, Mariupol és Melitopol felől érkező szárazföldi korridor vált, amelyet korábban civilek és katonák egyaránt használtak. Volodimir Szaldo, a Herszoni terület oroszok által kinevezett kormányzója kénytelen volt korlátozni a teherforgalmat. Az ukrán drónok levadászták a benzinszállítókat, miközben a különleges erők a krími infrastruktúrát – például a feodoszijai tengeri terminált és a helyi olajraktárakat – is sorozatosan támadták.
Az ukrán műveletek során megrongálták a Krím és a szárazföld közötti kulcsfontosságú hidakat is, köztük a csonhari átkelőt. Mihajlo Honcsar, a Sztratehija XX1 nevű kutatóközpont elnöke a lapnak kifejtette, hogy a lépésekkel lényegében szigetté változtatják a félszigetet.
„A Kercsi-hídon nehéz gépjárművek már nem haladhatnak át, a vasúti kompközlekedést pedig a drónjaink nullázták le”
Anatolij Hrapcsinszkij katonai szakértő szerint, bár Oroszország megpróbálhatja drónvédő hálókkal védeni az útvonalakat, a hálózat olyan mértékben sebezhető, hogy a folyamatos ellátás biztosítása szinte lehetetlen. A félsziget havonta körülbelül 120 ezer tonna üzemanyagot igényelne, amit ilyen körülmények között nem lehet észrevétlenül odajuttatni.
