- A kínai vállalatok kiszorítják az európai exportőröket az ázsiai, latin-amerikai és kelet-európai piacokról.
- A banki elemzés szerint ez a tendencia nagyobb veszélyt jelent az EU gazdaságára, mint a közvetlen kereskedelmi deficit.
- Brüsszel az amerikai típusú átfogó vámok helyett célzott korlátozásokkal védheti meg a legsebezhetőbb iparágait.
Kereskedelem: A kínai dömping egyre inkább kiszorítja az európai gyártókat a harmadik országok piacairól, ami a kétoldalú kereskedelmi hiánynál is súlyosabb fenyegetést jelent az Európai Unió gazdasági növekedésére – derül ki a Reuters által idézett banki elemzésből.
A Goldman Sachs befektetési bank jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az európai gazdaságot elsősorban nem a közvetlenül Európába áramló olcsó kínai áruk veszélyeztetik. A fő problémát az jelenti, hogy a kínai vállalatok olyan régiókban – az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Latin-Amerikában és Kelet-Európában – hódítanak el piacokat, ahol korábban az európai exportőrök domináltak. A kínai belső piac gyenge kereslete és a hazai túltermelés miatt a cégek fokozzák a kivitelt, ami az alacsonyabb önköltség révén éles árversenyt generál a közlekedési eszközök és az ipari gépek piacán.
A globális tőkejavak exportpiacán az Európai Unió részesedése 2005 óta ötvennégyről negyvenhárom százalékra esett vissza, miközben Kínáé hétről huszonnégy százalékra ugrott. A tendencia a közvetlen kereskedelemben is látszik: 2026 első öt hónapjában a kínai export tizenhat százalékkal nőtt az EU felé, miközben az európai kivitel kevesebb mint tíz százalékkal emelkedett.
Célzott brüsszeli korlátozások várhatók
Az elemzők arra számítanak, hogy az Európai Unió egyre határozottabban fogja védeni a saját iparát, de nem másolja le az Egyesült Államok általános büntetővámjait. Brüsszel tart egy átfogó kereskedelmi háborútól, amely veszélyeztetné a kritikus fontosságú kínai nyersanyagok, például a ritkaföldfémek beszerzését. Ehelyett az unió várhatóan célzott intézkedéseket vezet be a legsebezhetőbb ágazatokban, így az acéliparban, a gépgyártásban és a vegyiparban. A fókusz a puszta egyensúlyhiányról a versenyképesség megőrzésére helyeződött át, és több tagállam már most határozottabb piacvédelmi lépéseket követel az Európai Bizottságtól.
