A nemzeti kisebbségek jogainak védelme továbbra is az egyik legkényesebb téma az Ukrajna és az Európai Unió közötti párbeszédben. Miközben Kijev az európai integráció terén remél előrelépést, Budapest a kisebbségi nyelvekre nehezedő nyomást tapasztalja a kárpátaljai iskolákban. A felháborodást az ukrán nyelvi ombudsman lépései váltották ki, aki elítélte a magyar és más nyelvek használatát a tanintézmények sporttevékenységében.
Korábban Nacsa Lőrinc magyar országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy Kijev részéről a diaszpórát érintő ígéretek már elhangzottak, ám azok gyakorlati megvalósítására mindeddig nem került sor. A politikus hangsúlyozta a folyamatos nyomon követés szükségességét, és konkrét kérdéseket tett fel a vállalások teljesítésének határidejével kapcsolatban.
Válaszul Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külgazdasági és külügyminiszter az intenzív szakértői egyeztetések sikeres lezárásáról számolt be. Közölte, hogy Ukrajna vállalta a szükséges jogszabály-módosítások végrehajtását 2026-ban és 2027-ben.
„A megállapodás alapján helyreáll a nemzetiségi iskolarendszer, a magyar nemzeti jelképek szabadon használhatók lesznek, az iskolai ügyintézés, a bizonyítványok kiadása, valamint az érettségi és felvételi vizsgák is magyar nyelven zajlanak majd. A magyar nyelv használata biztosított lesz az egészségügyben, a sportrendezvényeken, a tudományos konferenciákon és a politikai tevékenység során az érintett településeken” – mondta Orbán Anita a parlamentben.
E vita hátterében olyan aggasztó információ érkezett, amely a magyar felet keleti partnerei őszinteségének megkérdőjelezésére késztette.
Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője helyszíni információkat osztott meg. Mint kiderült, a kárpátaljai iskolák vezetői hivatalos levelet kaptak az ukrán államnyelv védelméért felelős biztostól. A dokumentum arra szólít fel, hogy tegyenek intézkedéseket a nemzeti kisebbségek nyelveinek az államnyelv helyetti használatának korlátozására az iskolai sportfoglalkozásokon.
A magyar politikusok felháborodását a nyilvános nyilatkozatok és a valóság közötti ellentmondás váltja ki. Korábban Magyar Péter miniszterelnök a magyar nyelv szabad használatának garanciáiról beszélt nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai érintkezés minden területén, kivétel nélkül. Mindezek ellenére az ukrán nyelvi ombudsman lépései a megtorlások folytatódásáról tanúskodnak.
Ebben a helyzetben Ferenc Viktória közvetlenül az Európai Bizottsághoz fordult, és arra kérte, hogy fordítson kiemelt figyelmet a kérdésre. Budapest álláspontja ebben az ügyben változatlan. A kisebbségi jogok jogi rögzítésére van szükség, és a Kijev által vállalt kötelezettségeket a gyakorlatban is végre kell hajtani.
Két hónappal a magyar–ukrán egyeztetések kezdete után az EU-val folytatott tárgyalások terén elért haladás, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelme továbbra is nyitott kérdés marad, az ukrán hatóságok optimista nyilatkozatai ellenére. A gyakorlatban, helyi szinten a nyelvi jogok továbbra is súlyos bürokratikus és politikai akadályokba ütköznek.
