- Kaja Kallas szerint az Európai Uniónak elő kell mozdítania az orosz–ukrán párbeszédet és a tűzszünetet.Az uniós diplomácia vezetője a ciprusi találkozón hangsúlyozta, hogy a feleknek végül meg kell állapodniuk. Ugyanakkor figyelmeztetett az európai biztonsági érdekek védelmére a szankciók esetleges jövőbeli enyhítésekor.
- Készül az újabb uniós szankciós csomag, amely Moszkva mellett az iráni hajózást is célba veszi.A főképviselő rámutatott az orosz társadalomban tapasztalható háborúellenes elégedetlenségre. Ennek kihasználása érdekében az EU növelni kívánja a nyomást a Kremlen, miközben fenntartja Kijev katonai támogatását.
- Kompromisszumos javaslattal próbálják feloldani a Magyarország által blokkolt 6,6 milliárd eurós uniós katonai alapot.Kallas bízik benne, hogy egy új magyar miniszter hivatalba lépésével elmozdulás várható az Európai Békekeret ügyében. Jelenleg a tagállamok arról egyeztetnek, hogy az összeget a korábbi fegyverszállítások megtérítésére vagy közvetlen ukrajnai segítségre fordítsák.
Az európai diplomácia vezetője szerint elkerülhetetlen Kijev és Moszkva tárgyalása, miközben az Európai Unió újabb szankciókat készít elő Oroszország és Irán ellen – írja az Interfax-Ukrajina. Kaja Kallas a hétfői ciprusi informális miniszteri csúcson a Jevropejszka Pravda beszámolója alapján egy új kompromisszumos javaslatról is szót ejtett, amely a hónapok óta blokkolt milliárdos katonai segélyalap sorsát rendezheti.
Tűzszünet és fokozódó nyomás
A harcoló felek közötti párbeszéd megteremtését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a ciprusi egyeztetés után. Kaja Kallas kijelentette, hogy a fegyveres konfliktust végül egy megállapodásnak kell lezárnia, amihez első lépésként egy működőképes tűzszünetre van szükség a tárgyalóasztalhoz való visszatéréshez.
A diplomata rámutatott, hogy bár jelenleg orosz részről az eszkaláció jelei mutatkoznak, Oroszországon belül már érzékelhető a háború elhúzódása miatti elégedetlenség. Az uniós vezetés ezt a belső feszültséget kihasználva kívánja fokozni a Moszkvára nehezedő nyomást. A tervek szerint hamarosan újabb büntetőintézkedéseket vezetnek be, amelyek az orosz gazdaság mellett a teheráni rezsim tengeri szállításait is érintik.
A főképviselő ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a jövőbeli diplomáciai alkuk során szigorúan ragaszkodni kell az európai biztonsági érdekekhez. Különösen igaz ez a szankciók esetleges feloldásának vagy enyhítésének kérdésében, ahol nem lehet engedményeket tenni a kontinens stabilitásának kárára.
Új esély a befagyasztott milliárdoknak
A találkozó másik fajsúlyos témája az Európai Békekeretből származó 6,6 milliárd eurós katonai támogatás sorsa volt, amelynek folyósítását Magyarország régóta vétózza. Kallas bizakodónak mutatkozott a helyzet rendezésével kapcsolatban, és utalt rá, hogy egy új magyar miniszter színre lépése megnyithatja az utat a befagyasztott források felszabadítása előtt.
A tagállamok védelmi miniszterei jelenleg is vitáznak arról, hogy pontosan mire használják fel a rendelkezésre álló keretet. Az eredeti tervek szerint ebből fizették volna ki azokat az uniós országokat, amelyek már korábban fegyvereket és lőszereket adtak át az ukrán hadseregnek. Az asztalon azonban megjelent egy olyan elképzelés is, amely a visszamenőleges megtérítés helyett a jövőbeli, közvetlen ukrajnai fegyverszállításokat finanszírozná.
A diplomácia vezetője egy friss kompromisszumos javaslatot terjesztett a miniszterek elé a patthelyzet feloldására. Ennek elfogadásához az összes tagállam beleegyezése szükséges, így egyelőre nem lehet pontos határidőt mondani a kifizetések tényleges megindítására.
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!

















