Röviden:
- Az ukrán vezetés egyre komolyabban számol a fegyveres konfliktus aktív szakaszának őszi befagyasztásával.
- A sietség fő oka a kritikus légvédelmi hiány és egy esetleges újabb orosz mozgósítás réme.
- A novemberi amerikai félidős választások komoly diplomáciai nyomást helyeznek a szembenálló felekre.
Kijev abban bízik, hogy az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások még a hideg beállta előtt kézzelfogható eredményt hoznak – derül ki a Kyiv Independent cikkéből. A háttérben az ukrán légvédelmi rendszerek vészes fogyása, valamint a Kreml katonai előkészületei állnak, amelyek együttesen komoly időprésbe szorítják az országot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május végén zárt körben arról tájékoztatta a kormánypárti képviselőket, hogy reális esélyt lát a háború befejezésére. Ezt a helyzetértékelést később Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője is megerősítette, aki szerint a konfliktus lezárása még a 2026-os tél előtt lehetséges. Az optimizmust táplálja, hogy az ukrán erők az elmúlt hetekben stabilizálták a frontot, és az év eleje óta először tudtak érdemi területeket visszaszerezni.
Fogyatkozó rakéták, fokozódó nyomás
A harctéri sikerek ellenére a színfalak mögött súlyos problémákkal küzd az ukrán vezetés. Meg nem nevezett források szerint az ukrán államfő nemrég levélben sürgette Donald Trump amerikai elnököt, figyelmeztetve őt a fegyverrendszerek, különösen a ballisztikus rakéták elhárítására szolgáló eszközök kritikus hiányára. A dokumentum arra mutat rá, hogy a szövetségesek fegyverbeszerzési programja egyszerűen nem tud lépést tartani az orosz fenyegetés mértékével.
A figyelmeztetés időszerűségét a legutóbbi támadások is igazolják. Június elején Oroszország az év egyik legkiterjedtebb légicsapását hajtotta végre ukrán városok, köztük a főváros ellen, amely több mint húsz civil áldozatot követelt. Megbízható kormányzati információk szerint egyes Patriot-ütegek már csak minimális rakétakészlettel rendelkeznek.
A diplomáciai sietség másik oka a Kreml várható lépéseiben keresendő. Kijev úgy értesült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a súlyos frontvonalbeli veszteségek miatt hamarosan kénytelen lesz újabb, több tízezer fős mozgósítást elrendelni. Az ukrán vezetés úgy véli, hogy a jelenlegi erőviszonyok még lehetőséget adnak egy kedvező tűzszünet kiharcolására, mielőtt a megújult orosz haderő ismét támadásba lendülne.
A diplomáciai rendezés irányába hat a novemberben esedékes amerikai félidős választás is. Mivel Washingtont jelenleg az iráni konfliktus köti le, az amerikai adminisztráció kifejezetten érdekelt egy kelet-európai békemegállapodás felmutatásában. A legnagyobb akadályt továbbra is a moszkvai követelések jelentik, miután Oroszország ragaszkodik a Donyec-medence ukrán kézen lévő részének feladásához, amit Kijev határozottan elutasít.
