USD
44,37
EUR
51,28
1000 HUF
144,76

Iskolai szimbólumok és nyelvhasználat – Ezekben a kérdésekben engedett Ukrajna a magyar kormánynak

Röviden:

  • Magyarország hozzájárult az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitásához a kisebbségi jogok garantálásáért cserébe.Június 15-én Luxembourgban tartják azt az ünnepélyes kormányközi konferenciát, amely hivatalosan is elindítja a folyamatot. Kijevnek ehhez június 12-ig módosítania kell az elvárt nemzetiségi akciótervét, hogy az megfeleljen a magyar elvárásoknak.
  • A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák visszakapják korábbi hivatalos besorolásukat, és szabadon használhatják nemzeti jelképeiket.A megegyezés alapján a diákok a szünetekben is korlátozás nélkül beszélhetnek magyarul az intézményekben. Az érettségi és a felvételi vizsgák nyelve is választható lesz, a kötelező ukrán tantárgyak körét pedig kizárólag a szülők kétharmadának engedélyével lehet bővíteni.
  • Kárpátalja egésze megkapja a jelentős kisebbségi aránnyal rendelkező terület státuszát a nyelvhasználati jogok terén.Bár a megyei szintű kétnyelvű feliratokat nem teszik mindenhol kötelezővé, a helyi önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek ezek kihelyezéséről. A kulturális autonómia és a garantált parlamenti képviselet intézménye egyelőre lekerült a tárgyalóasztalról.

Történelmi kompromisszumot kötött Kijev és a Magyar Péter vezette új budapesti kormány a kárpátaljai magyarság jogairól – derül ki a Jevropejszka Pravda cikkéből. A megállapodás nyomán Magyarország tizenhét hónap után feloldotta brüsszeli vétóját, így a jövő héten hivatalosan is megkezdődhetnek Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásai.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter június 4-én jelentette be a politikai áttörést. A miniszter szerint a kölcsönös tiszteleten alapuló egyezség új lapot nyit a két ország feszültségekkel terhelt viszonyában. A nyilatkozatot követően Brüsszel azonnal elindította a felkészülést a tárgyalások első blokkjának megnyitására.

A folyamat elindítására június 15-én kerül sor Luxembourgban, ahol az ukrán delegációt Tarasz Kacska miniszterelnök-helyettes vezeti. Az ünnepélyes kormányközi konferencia feltétele, hogy az ukrán kabinet június 12-ig beépítse a mostani alkut a hivatalos kisebbségvédelmi akciótervébe. A dokumentum a román, lengyel és bolgár közösségekre is vonatkozik majd, de az orosz nyelvet minden kedvezményből kizárják.

Iskolai szimbólumok és nyelvhasználat

Az oktatási reformokat Kijev 2026 végéig hajtja végre, míg a többi intézkedés végső határideje 2027 vége. A csomag mintegy száz kárpátaljai intézmény esetében állítja vissza a „nemzeti kisebbségi iskola” jogi státuszt. Az ukrán vezetés garanciát vállalt ezen iskolák állami finanszírozásának fenntartására abban az esetben is, ha a tanulói létszám időközben csökkenne.

A diákok szabadon használhatják a magyar zászlót és az anyanyelvi feliratokat, a magyar himnusz hivatalos besorolása körül azonban még tart a vita. Törvényben rögzítik, hogy a tanulók a tanórákon kívül is korlátozás nélkül beszélhetnek magyarul. Az oktatási intézmények a jövőben csak akkor növelhetik az ukrán nyelven oktatott tárgyak számát, ha azt a szülők kétharmada egyértelműen kéri.

Megyei szintű jogok Kárpátalján

A megegyezés értelmében minden olyan közigazgatási egységben életbe lépnek a különleges nyelvi jogok, ahol a kisebbség aránya eléri a tíz százalékot. Mivel a 2001-es népszámlálás idején a magyarság Kárpátalja lakosságának 12 százalékát tette ki, az egész megye megkapja ezt a speciális besorolást. A magyar delegáció ugyanakkor lemondott arról a követeléséről, hogy a jogokat az időközben bekövetkezett asszimiláció mértékétől függetlenül, kizárólag történelmi alapon rögzítsék.

Bár a megyei státusz általános, a magyar nyelvű útbaigazító táblákat nem teszik kötelezővé az ukrán többségű falvakban és járásokban. A Kárpátaljai Megyei Tanács épületére viszont kikerül a magyar felirat, és a megyei szintű normatív aktusokat is le kell fordítani. A sporteseményeket és kulturális rendezvényeket mostantól ismét meg lehet tartani kizárólag magyar nyelven, a kötelező ukrán szinkrontolmácsolás nélkül.

A politikai engedmények ára

Kisebbségi nyelven is folytatható lesz a politikai kampány, és a szavazólapokat is magyarosítják a tömbmagyarság által lakott területeken. A budapesti diplomácia korábbi fő követelését, a garantált parlamenti képviseletet ugyanakkor Kijev elutasította a teljesen arányos választási rendszerre hivatkozva. Szintén lekerült a napirendről a kulturális autonómia intézménye, mivel az orosz invázió miatt az autonómia fogalma vállalhatatlanná vált az ukrán politikában.

Magyarország cserébe vállalta, hogy mind a hat európai uniós tárgyalási klaszter esetében eláll a vétójog alkalmazásától. A megegyezés mögött gazdasági kényszer is meghúzódhat: a Magyar Péter vezette kormánynak év végéig fel kell oldania a befagyasztott brüsszeli forrásokat. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a pénzek folyósítását korábban az ukrán integráció támogatásához kötötte.

Mi következhet?

  • Az ukrán parlament időben elfogadja a módosításokat, és nyáron zökkenőmentesen elindul az uniós csatlakozási folyamat.
  • A magyar himnusz és az állami szimbólumok használata körüli feszültségek lelassítják a jogszabályok véglegesítését.
  • A jövő évi végrehajtási határidők csúszása miatt a magyar kormány ismét a vétó eszközéhez nyúl Brüsszelben.

Google keresési beállítás

Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!

Iratkozzon fel, hogy elsőként értesüljön híreinkről!

Ezt olvasta már?