Röviden:
- Több mint 2300 ukrán fantomcég vett részt egy 198 milliárd hrivnyás tőkekimenekítési és pénzmosási rendszerben.
- A hatóságok azonosítottak hét olyan magánszemélyt, akik fejenként több mint ötszáz vállalatot irányítanak strómanként.
- Az adóhivatal 557 érintett vállalkozásról készített jelentést, amelyet átadnak a Főügyészségnek a további nyomozáshoz.
Kiterjedt, nemzetközi kereskedelemnek álcázott tőkekimenekítési hálózatot tártak fel az ukrán hatóságok, amelyben több ezer fiktív vállalat érintett – derül ki a Kyiv Independent beszámolójából. A nagyszabású pénzmosási kísérlet a háború sújtotta országban szigorúan ellenőrzött, határon átnyúló devizautalásokat játszotta ki a rendszerből.
Leszja Karnauh, az ukrán Állami Adószolgálat vezetője közölte, hogy a több mint 2300 azonosított cég 198 milliárd hrivnya (4,5 milliárd dollár) értékben bonyolított le külkereskedelmi tranzakciókat, mielőtt nagyrészt eltűnt volna. A visszaélésekben részt vevő vállalatok többsége, szám szerint 1243 entitás, áruk exportjával foglalkozott. A gyanús tevékenységre az Ukrán Nemzeti Bank jelentései alapján derült fény, amelyek a törvényben előírt devizaelszámolási határidők megsértését vizsgálták a 2024 és 2026 első negyedéve közötti időszakban.
A rendszer működtetői strómanokat alkalmaztak az ügyletek papírozására. A hatóságok hét olyan személyt azonosítottak, akik egyenként több mint ötszáz cég igazgatójaként vagy alapítójaként szerepelnek, és együttesen hétezer gazdasági entitást tartanak az ellenőrzésük alatt. A fiktív vállalkozások jelentős része közös számítógépes hálózatokat, azonos IP-címeket és megosztott fizikai székhelyeket használt: Lvivben például két címen összesen huszonhárom, míg Kijevben egyetlen címen húsz üzleti vállalkozást jegyeztek be.
A szabálysértő cégek 73 százaléka és a tranzakciók 78 százaléka Ukrajna hét régiójára, köztük Odessza, Kijev, Dnyipropetrovszk, Lviv, Harkiv, Zaporizzsja megyékre, valamint a Kijevi területre összpontosul. Az adóhatóság az orosz invázió kezdete óta már több mint 70 milliárd hrivnya (1,6 milliárd dollár) bírságot szabott ki a devizatörvényeket megsértő vállalkozásokra, ugyanakkor Karnauh elismerte, hogy a gyanúsítottak egyre találékonyabb módszereket alkalmaznak a jogsértések eltitkolására.
